Az utolsó óvodai évben az iskolára való készülés helyett a közösségépítésre mehet el az energia nagycsoportban, ha elfogadják a kormány új rendelettervezetét, amelynek értelmében szeptembertől külön, homogén csoportokba kell tenni azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdik az első osztályt.
Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, ha a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ha a gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban differenciált nevelésben vesznek részt.
Homogén csoportokkal működő ovikban is gondot okozhat
Egy alföldi kisváros egyik egyházi óvodájának vezetője az Eduline-nak a rendelettervezet kapcsán úgy fogalmazott, hogy még nekik is gondot fog okozni, ha a jogszabályt a jelenlegi formájában elfogadják, pedig alapvetően náluk homogének a csoportok.
„Még nem tudjuk, hogy hány kisgyerek marad a nagycsoportban, mert még mindig van olyan gyerek, akivel kapcsolatban várjuk az Oktatási Hivatal döntését. Reméljük, hogy ez február vége felé kiderül, ugyanis ettől függ, hogy hány hely üresedik meg a csoportban.”– mondta az intézményvezető, majd hozzátette, hogy eddig, ha egy 25 fős nagycsoportból 5 gyerek kezdte szeptemberben az iskolát, akkor az ő helyükre nevelőtestületi döntés alapján még éppen nem óvodaköteles, főleg őszi születésű gyerekeket vettek fel. A következő tanévben a 20 nagycsoportos is elkezdte az iskolát, és az ő helyükre pedig óvodaköteles gyerekek érkeztek, így lett újra homogén a csoport.
A mostani rendelettervezet értelmében azonban a nagycsoportban a megüresedett helyekre csak 5 vagy 6 éves jöhet, akiket a többi csoportból kell áttenni, hogy teljesen fel tudják tölteni a létszámot.
Az óvodavezető kiemelte, hogy a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a csoportszoba nagyságától is függ, hány ovis járhat oda, hatékonysági okokból mindig törekedni kell a maximális létszámra, és arról nem beszélve, hogy nem minden korcsoportból van mindig teljesen ugyanannyi gyerek egy óvodában.
Az óvodavezető aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a rendelettervezet szövegéből kikerült többek között az óvodapedagógusok módszertani szabadsága. Eddig ők tevékenységalapú program alapján dolgoztak, mert szerintük
nem a papíros-ceruzás feladatokkal, hanem élményekkel és játékkal válnak az ovisok iskolaéretté.
„Az iskolaérettség nem az utolsó évben alakul ki. Ha egy kiscsoportos megtanulja egyedül felvenni a pizsamáját a délutáni alváshoz, az már egy fontos lépés ahhoz, hogy elsőben 15 perc alatt át tudjon öltözni testnevelés órára.” – emelte ki az óvodavezető, aki szerint a vegyes csoportos óvodák még hozzájuk képest nagyobb gondban lesznek szeptembertől, hiszen a csoportjaikat teljesen át kell szervezniük.
A gyerekek ihatják meg a levét
Egy több évtizede egy megyeszékhelyen lévő óvodában dolgozó óvodapedagógus szakmailag nem tartja jónak, hogy hirtelen át kell szervezni a csoportokat.
„Ha bejön egy hároméves kisgyerek, legtöbb esetben három évet tölt együtt az óvodapedagógussal. Ezalatt együtt szocializálódnak, összekapcsolódnak, így az utolsó évre már egymás mozdulatait, szavait, hanglejtését teljesen megismerik” – jegyezte meg az óvodapedagógus, aki nem tudja elképzelni, hogy a csoportok átszervezését a gyakorlatban hogyan fogják kivitelezni.
Egyik szülő sem fog örülni, hogy ha utolsó évben másik óvodapedagógushoz kerül a gyereke, mikor az éppen adott óvó nénire már éppen ráhangolódott. Egy gyerek számára a legfontosabb a stabilitás
- mondta az óvodapedagógus, aki szerint, ha az utolsó évben egy csoportba teszik az óvodán belül az iskolába készülőket, akkor az energia és a figyelem emiatt a közösségépítésre megy el, nem pedig arra, hogy a gyerekek felkészüljenek az iskolára.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
