Február 22-ig lehet véleményezni a kormány azt a rendelettervezetet, amelyben szeptembertől külön csoportokba tenné azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdenék az elsőt.
A tervezetben kitérnek arra, hogy "az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú,fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében."
Ezt pedig úgy szeretnék megvalósítani, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, ha a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ha a gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban differenciált nevelésben vesznek részt.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a nagyobb óvodákban a vegyes csoportokba járó 5 és 6 éveseket az iskola előtt kiszakítanák az eddigi megszokott környezetükből, és nagy eséllyel új óvodapedagógushoz, dajkához kerülnének.
Az Eduline több óvodapedagógus, óvodavezető is azt mondta, az átszervezés nem lesz egyszerű még az alapvetően homogén csoportokkal működő óvodákban sem.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül 97333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an évismétlők. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő, de továbbra is az elsős évfolyamismétlők aránya a legmagasabb az 1-8. osztályosok között. A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között van.
Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. 2020 januárjától a szülőknek az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson. Aki ezt elmulasztja, annak a gyerekének akkor is el kell kezdenie az elsőt szeptemberben, ha egyáltalán nem érett még az iskolára..
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
