Elsorvasztanák a vegyes csoportokat? Így alakítaná át a kormány az óvodákat

Február 22-ig lehet véleményezni a kormány azt a rendelettervezetet, amelyben szeptembertől külön csoportokba tenné azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdenék az elsőt.

A tervezetben kitérnek arra, hogy "az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú,fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében."

Ezt pedig úgy szeretnék megvalósítani, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, ha a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ha a gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban differenciált nevelésben vesznek részt.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a nagyobb óvodákban a vegyes csoportokba járó 5 és 6 éveseket az iskola előtt kiszakítanák az eddigi megszokott környezetükből, és nagy eséllyel új óvodapedagógushoz, dajkához kerülnének.

Az Eduline több óvodapedagógus, óvodavezető is azt mondta, az átszervezés nem lesz egyszerű még az alapvetően homogén csoportokkal működő óvodákban sem.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül  97333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an évismétlők. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő, de továbbra is az elsős évfolyamismétlők aránya a legmagasabb az 1-8. osztályosok között. A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között van.

Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. 2020 januárjától a szülőknek az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson. Aki ezt elmulasztja, annak a gyerekének akkor is el kell kezdenie az elsőt szeptemberben, ha egyáltalán nem érett még az iskolára..

 

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.