Idén is maximum 67 pontot szerezhettek a 100 százalékos középszintű érettségikkel

A százalékok csupán kétharmadát váltják át pontokká.

  • Székács Linda

A 100 százalékos emelt szintű érettégiért továbbra is 100 pontot kaphatnak azok a diákok, akik idén érettségiznek, a 100 százalékos középszintű vizsga viszont csak 67 pontot ér. A felvételi rendszer 2024-es átalakítása óta ugyanis a középszintű érettségin a korábbiakkal ellentétben csak az elért százalékok kétharmadát számítják át pontszámokká, hogy így is differenciálják az emelt- és a középszintű érettségi közötti különbséget.

Mutatjuk, hogyan váltják át a százalékokat pontokká 2025-ben:

A középszintű érettségi vizsga

százalékos eredménye
Felvételi érettségi pontokként

figyelembe vehető pontok száma
2517
2617
2718
2819
2919
3020
3121
3221
3322
3423
3523
3624
3725
3825
3926
4027
4127
4228
4329
4429
4530
4631
4731
4832
4933
5033
5134
5235
5335
5436
5537
5637
5738
5839
5939
6040
6141
6241
6342
6443
6543
6644
6745
6845
6946
7047
7147
7248
7349
7449
7550
7651
7751
7852
7953
8053
8154
8255
8355
8456
8557
8657
8758
8859
8959
9060
9161
9261
9362
9463
9563
9664
9765
9865
9966
10067

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.