Sorra változtatnak a felvételi tájékoztatóikon a gimnáziumok, eltekintenek a minimumponthatároktól

Arra biztatják a diákokat, hogy akkor is nyugodtan jelentkezzenek hozzájuk, ha nem érték el a meghatározott minimumponthatárokat.

  • Székács Linda

Számos olyan középiskola egészítette ki a felvételi tájékoztatóját az elmúlt napokban, amelyek korábban úgy döntöttek, a tankerületi "ajánlást" figyelembe véve minimumponthatárok eléréshez kötik azt, kik kerülhetnek be az intézménybe.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, októberben a tankerületek azt az ajánlást fogalmazták meg, hogy a gimnáziumokba azok kerülhessenek be, akik a maximum 100 pontos központi írásbeli felvételi vizsgán legalább 50 pontot elérnek. A nyelvi előkészítős osztályokba ez a ponthatár az ajánlás szerint 60, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70 pont.

Az ajánlást több középiskola is megfogadta, közülük azonban úgy tűnik, több is "meggondolta magát" a központi írásbeli eredményeit látva. Kiegészítette ugyanis a felvételi tájékoztatóját többek között a budapesti Tamási Áron Gimnázium és a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium.

A Központi Felvételi 2025 Facebook-csoportjában a szemfüles szülők ugyanis kiszúrták; a honlapjukon ezek az iskolák azt írják; bátran jelöljék meg az intézményeket azok a diákok is, akik nem érik el a meghatározott ponthatárt.

"A központi írásbeli felvételi vizsgán a 0011 tanulmányi területen az irányadó minimum összpontszám 60 pont, a 0012 tanulmányi területen 65 pont és a 0003 tanulmányi területen 55 pont. Ugyanakkor nem áll szándékunkban megtagadni a szóbeli felvételi vizsga lehetőségét az ennél alacsonyabb összpontszámot elérő diákoktól sem, ezért az irányadó pontszámnál alacsonyabb pontszámot elért diákokat is arra biztatjuk, hogy adják be jelentkezésüket a Tamásiba, ha a gimnázium továbbtanulási elképzeléseikhez illeszkedik" - írja a Tamási Áron Gimnázium.

Hozzáteszik; a felvételi rangsort az intézménybe felvételiző diákok valamennyi felvételi értékelési eredménye alapján fogják kialakítani.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.