Arra biztatják a diákokat, hogy akkor is nyugodtan jelentkezzenek hozzájuk, ha nem érték el a meghatározott minimumponthatárokat.
Számos olyan középiskola egészítette ki a felvételi tájékoztatóját az elmúlt napokban, amelyek korábban úgy döntöttek, a tankerületi "ajánlást" figyelembe véve minimumponthatárok eléréshez kötik azt, kik kerülhetnek be az intézménybe.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, októberben a tankerületek azt az ajánlást fogalmazták meg, hogy a gimnáziumokba azok kerülhessenek be, akik a maximum 100 pontos központi írásbeli felvételi vizsgán legalább 50 pontot elérnek. A nyelvi előkészítős osztályokba ez a ponthatár az ajánlás szerint 60, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70 pont.
Az ajánlást több középiskola is megfogadta, közülük azonban úgy tűnik, több is "meggondolta magát" a központi írásbeli eredményeit látva. Kiegészítette ugyanis a felvételi tájékoztatóját többek között a budapesti Tamási Áron Gimnázium és a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium.
A Központi Felvételi 2025 Facebook-csoportjában a szemfüles szülők ugyanis kiszúrták; a honlapjukon ezek az iskolák azt írják; bátran jelöljék meg az intézményeket azok a diákok is, akik nem érik el a meghatározott ponthatárt.
"A központi írásbeli felvételi vizsgán a 0011 tanulmányi területen az irányadó minimum összpontszám 60 pont, a 0012 tanulmányi területen 65 pont és a 0003 tanulmányi területen 55 pont. Ugyanakkor nem áll szándékunkban megtagadni a szóbeli felvételi vizsga lehetőségét az ennél alacsonyabb összpontszámot elérő diákoktól sem, ezért az irányadó pontszámnál alacsonyabb pontszámot elért diákokat is arra biztatjuk, hogy adják be jelentkezésüket a Tamásiba, ha a gimnázium továbbtanulási elképzeléseikhez illeszkedik" - írja a Tamási Áron Gimnázium.
Hozzáteszik; a felvételi rangsort az intézménybe felvételiző diákok valamennyi felvételi értékelési eredménye alapján fogják kialakítani.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
