Több mint 30 pontból álló javaslatot dolgoztak ki a tanárok, hogy miként lehetne alkalmazni az MI-t az oktatásban

A mesterséges intelligencia rengeteg lehetőséget biztosít az oktatás fejlesztésére, ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete felhívta a figyelmet a kettősségére is.

  • Rodler Lili

A PSZ tíz területre fókuszálva foglalta össze az általuk szükségesnek vélt lépéseket, jutott el a Népszavához. Ezek között szerepel az MI hatása

  • a pedagógiára,
  • a tanárok munkakörülményeire,
  • a diákok életére és tanulmányaira,
  • valamint a szabályozási keretek megerősítése,
  • az etikus használat kérdése,
  • továbbá a digitális oktatási technológiákat, eszközöket fejlesztő cégek szerepének vizsgálata.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Népszavának azt mondta, az MI-technológián alapuló szoftverek, eszközök segítséget jelenthetnek például az értékelési folyamatokban, a kompetenciafejlesztésben, az egyéni tanulási utak kidolgozásában. Mindenképp szabályozni kell, hogy ezek milyen keretek között alkalmazhatók, továbbá szem előtt kell tartani, hogy minden esetben „az emberé legyen az utolsó szó, ne pedig a gépé”.

Totyik arra is emlékeztetett, hogy a kormánynak idén kell felülvizsgálnia a Nemzeti alaptantervet, így itt a lehetőség, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzon. Hozzátette azt is, hogy több országban – mint például Kínában, Dél-Koreában, Indiában – egy ideje tantervi szinten foglalkoznak a mesterséges intelligenciával. De már Lengyelországban is van ilyen irányú törekvés.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.