PDSZ: vonják vissza a diákok és a pedagógusok mobilhasználatát korlátozó rendelkezéseket

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint erre azért lenne szükség, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők el tudják érni a gyerekeiket.

Január 23-án mintegy 280 iskolában volt bombariadó egy fenyegető e-mail miatt, amely kapcsán a PDSZ konkrét intézkedésekre szólította fel a kormányt.

A PDSZ azt kéri, hogy vonják vissza a pedagógusok mobilhasználatát korlátozó rendelkezéseket a gyors és hatékony információátadás és intézkedések érdekében, valamint vonják vissza a tanulók infokommunikációs eszközök begyűjtésére és elzárására vonatkozó szabályt annak érdekében, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők gyerekeiket el tudják érni.

Dolgozzanak ki kommunikációs stratégiát a pánik csökkentésére, mely csökkenti a diákok, szülők és kollégák aggodalmát

– írták.

A szervezet a közleményében kitért arra is, hogy szeretné, ha biztosítanák az  anyagi forrást megfelelő számú szociális munkás és iskolapszichológus alkalmazására az oktatási - különös tekintettel az érintett oktatási - intézményekben a mentális-pszichés terheltség csökkentése érdekében, civil szervezetek bevonásával készítsék fel a pedagógusokat, szülőket és a diákokat terrortámadásokra tudatosságnövelő szakmai programok segítségével. Dolgozzanak ki kommunikációs stratégiát a pánik csökkentésére, mert ez csökkentené a diákok, szülők és tanárok aggodalmát is.

„Senki ne adhasson utasítást oktatási intézményekben dolgozóknak, hogy termekben bombát keressenek, ez számukra legyen egyértelműen tilos” – hangsúlyozták, majd megjegyezték, hogy fenntartónak minden helyzetben gondoskodnia kell a tanulók és az oktatási intézmények dolgozóinak biztonságos elhelyezéséről.

A csütörtöki bombariadóval részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.