A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint erre azért lenne szükség, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők el tudják érni a gyerekeiket.
A PDSZ azt kéri, hogy vonják vissza a pedagógusok mobilhasználatát korlátozó rendelkezéseket a gyors és hatékony információátadás és intézkedések érdekében, valamint vonják vissza a tanulók infokommunikációs eszközök begyűjtésére és elzárására vonatkozó szabályt annak érdekében, hogy fenyegetettségi helyzetben a szülők gyerekeiket el tudják érni.
Dolgozzanak ki kommunikációs stratégiát a pánik csökkentésére, mely csökkenti a diákok, szülők és kollégák aggodalmát
– írták.
A szervezet a közleményében kitért arra is, hogy szeretné, ha biztosítanák az anyagi forrást megfelelő számú szociális munkás és iskolapszichológus alkalmazására az oktatási - különös tekintettel az érintett oktatási - intézményekben a mentális-pszichés terheltség csökkentése érdekében, civil szervezetek bevonásával készítsék fel a pedagógusokat, szülőket és a diákokat terrortámadásokra tudatosságnövelő szakmai programok segítségével. Dolgozzanak ki kommunikációs stratégiát a pánik csökkentésére, mert ez csökkentené a diákok, szülők és tanárok aggodalmát is.
„Senki ne adhasson utasítást oktatási intézményekben dolgozóknak, hogy termekben bombát keressenek, ez számukra legyen egyértelműen tilos” – hangsúlyozták, majd megjegyezték, hogy fenntartónak minden helyzetben gondoskodnia kell a tanulók és az oktatási intézmények dolgozóinak biztonságos elhelyezéséről.
A csütörtöki bombariadóval részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
