Középiskolai felvételi: így tudjátok önállóan leadni a jelentkezést

A kilencedik osztályba készülők számára a legtöbb esetben az általános iskola intézi, a nyolc- és hatosztályos gimibe készülők esetében viszont sok esetben a szülőknek kell intézni a középiskolai jelentkezést. Mutatjuk ennek részleteit.

  • Székács Linda

Január 18-án szombaton több mint 68 ezer diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát, aminek eredménye eldöntheti, hogy ki melyik középiskolába szeretné majd leadni a jelentkezését.

A középiskolai jelentkezés határideje 2025. február 20. Ezt a nyolcadikos tanulók esetén az általános iskolák intézik, bizonyos esetekben azonban a szülőknek azt maguknak kell lebonyolítani. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ilyen lehet például, ha

  • a diák a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára (tehát 6, vagy 8 évfolyamos gimnáziumba) jelentkezik, vagy
  • az általános iskolája többcélú intézmény (általános iskolai mellett középfokú iskolai alapfeladatot is ellát), és a jelentkező a felvételi eljárás során nem kizárólag a saját intézményébe kíván jelentkezést benyújtani.

Abban az esetben pedig, ha a jelentkező jelenleg külföldi intézménnyel vagy egy magyarországi középfokú iskolával áll tanulói jogviszonyban nincs is más opció. Ezekben az esetekben mindenképp a szülőnek kell intézni a jelentkezést.

Ehhez a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszert kell használni egyéni jelentkezők számára. Ennek használata regisztrációhoz kötött; amit Ügyfélkapu+ vagy DÁP alkalmazás használatával, de akár anélkül is meg lehet csinálni.

A regisztrációt és a bejelentkezést követően a felvételi lapokat (tanulói adatlap és jelentkezési lap(ok)) a jelentkezőnek, illetve a szülőnek a felületen kell előállítani, majd legkésőbb 2025. május 20-án postára adni.

A jelentkezési lapokat a középiskolákba kell továbbítani a jelentkezési lapon megjelölt címre. Ezzel kapcsolatban az OH azt írja; az egyes középfokú intézmények felvételi tájékoztatójukban hozzák nyilvánosságra a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek listáját is. A jelentkezési lapok mellékleteként csatolni kell minden olyan dokumentumot, vagy dokumentum másolatot, amely szükséges az iskola felvételi eljárása során a jelentkezés elbírálásához.

A tanulói adatlapot pedig az OH győri központjába kell elküldeni az alábbi címre: Oktatási Hivatal 9001 Győr, Pf. 694.

"Kérjük, hogy a dokumentumok egy-egy példányát nyomtatva, vagy pdf formátumban mentve, illetve a postai küldemény feladóvevényét őrizzék meg a felvételi eljárás végéig" - figyelmeztetnek.

Hozzáteszik, hogy nagyon fontos, hogy minden tanulót csak egyszer rögzítsenek a KIFIR rendszerben, és egy tanulói adatlapon rögzítsék az összes megjelölni kívánt tanulmányi területet.

Amennyiben egy tanulót többször is rögzítenek a KIFIR rendszerben, az akadályozza a tanuló adatainak és jelentkezéseinek feldolgozását.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.