Mitől függ, hogyan kerekítik a félévi osztályzatokat?

Megadják-e a jobb jegyet a 3,6-os vagy a 4,5-ös átlagra? Mutatjuk, mi alapján osztályoznak az iskolákban.

2025. január 17-ig tart a tanév első féléve. Ezt követően az iskoláknak január 24-ig kell értesíteni a tanulókat és a szülőket az első félévben szerzett tanulmányi eredményekről.

Ilyenkor viszont mindig felmerül a kérdés, mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerekítik a diákok félévi jegyeit?

A válasz sajnos nem olyan egyszerű, ugyanis a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg. Ennek okán az intézmény saját hatáskörben dönt, a kétesebb jegyek kerekítéséről is.

Az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint:

„a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, ennek során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, a félévi, év végi osztályzat meghatározásánál az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti.”

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.