Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A most zárult évben a 2023-ashoz képest 2300-zal több főállású pedagógus és oktató van a pályán, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi gyorsjelentéséből.
Az uniós forrásból biztosított béremelés hatására megállt a pedagóguspályáról történő elvándorlás, érezhetően emelkedett a pályán lévők száma, fogalmazta meg a Népszava. E szerint a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok, oktatók száma jelenleg 147 871 fő, az összesítés az óvodákban, általános iskolákban, szak- és készségfejlesztő iskolákban, szakképző iskolákban, gimnáziumokban, technikumokban és szakgimnáziumokban, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó főállású pedagógusok, oktatók létszámadatait tartalmazza.
A 2023-as év végi jelentésben még 145 589 fő szerepelt, ami csak 1610 fővel jelentett kevesebbet a 2022-es adatokhoz képest, mégis az elmúlt tíz év legalacsonyabb létszámadatának számított. Akkor a legnagyobb visszaesés a főállású általános iskolai tanárok számában történt (mínusz 1161 fő), a mostani tanévben viszont az ő létszámuk növekedett a legjobban, 893 fővel, írja a hírportál.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás, és ügyvivője, Nagy Erzsébet is megfogalmazta, hogy ugyan az uniós forrásból biztosított béremelés hatására megállt a pedagóguspályáról történő elvándorlás, sőt egy picit emelkedett is a létszám, de ez jórészt nem új belépőket jelent. Nagy Erzsébet szerint főként a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusok miatt emelkedhetett a létszám, akik a fizetésük mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
„Bár a létszámadatok változása pozitív irányú, ez egy minimális növekedés, amivel még nincs kisegítve a rendszer, továbbra is rengeteg tanár hiányzik a pályáról” - fogalmazott Nagy a Népszavának.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.