Minimálisan emelkedett a főállású pedagógusok létszáma, ami feltehetően a visszatérő nyugdíjasoknak köszönhető

A most zárult évben a 2023-ashoz képest 2300-zal több főállású pedagógus és oktató van a pályán, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) decemberi gyorsjelentéséből.

  • Rodler Lili

Az uniós forrásból biztosított béremelés hatására megállt a pedagóguspályáról történő elvándorlás, érezhetően emelkedett a pályán lévők száma, fogalmazta meg a Népszava. E szerint a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok, oktatók száma jelenleg 147 871 fő, az összesítés az óvodákban, általános iskolákban, szak- és készségfejlesztő iskolákban, szakképző iskolákban, gimnáziumokban, technikumokban és szakgimnáziumokban, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó főállású pedagógusok, oktatók létszámadatait tartalmazza.

A 2023-as év végi jelentésben még 145 589 fő szerepelt, ami csak 1610 fővel jelentett kevesebbet a 2022-es adatokhoz képest, mégis az elmúlt tíz év legalacsonyabb létszámadatának számított. Akkor a legnagyobb visszaesés a főállású általános iskolai tanárok számában történt (mínusz 1161 fő), a mostani tanévben viszont az ő létszámuk növekedett a legjobban, 893 fővel, írja a hírportál.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás, és ügyvivője, Nagy Erzsébet is megfogalmazta, hogy ugyan az uniós forrásból biztosított béremelés hatására megállt a pedagóguspályáról történő elvándorlás, sőt egy picit emelkedett is a létszám, de ez jórészt nem új belépőket jelent. Nagy Erzsébet szerint főként a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusok miatt emelkedhetett a létszám, akik a fizetésük mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

„Bár a létszámadatok változása pozitív irányú, ez egy minimális növekedés, amivel még nincs kisegítve a rendszer, továbbra is rengeteg tanár hiányzik a pályáról” - fogalmazott Nagy a Népszavának.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.