Jurtákban tanulnak és csak heti négy napot járnak be a diákok egy angliai iskolába

Az intézmény egyike azoknak, amelyek nem a szokásos heti 5 napos beosztásban tanítják a diákjaikat.

A Morden településén található Liberty Woodland független iskolában mindenki tegeződik, a mentális egészség a tanterv egyik alappillére, és talán a legvitatottabb, hogy a tanulóknak csak heti négy napot kell iskolába járniuk – írja az intézményről a Guardian.

A gyerekek mentális egészségével kapcsolatos aggodalmak és a tanárhiány miatt itt nem a hagyományos órarend szerint tartják az oktatást. A Liberty Woodland 4-16 éves kor között fogad diákokat, akik a megszokott heti 5 napos tanterv, és a 9:00-től 15:00-ig tartó iskolai nap helyett hétfőtől csütörtökig, 8:30-tól 16:40-ig ülnek az iskolapadban.

Pénteken náluk nincs tanítás, azonban a tanárok ezen a napon is dolgoznak, és online segítik a diákokat az elmaradt feladatokban, valamint a tervezéssel és dolgozatjavítással foglalkoznak.

A beosztás mellett az intézmény kialakítása is jócskán eltér a megszokottól, az órákat ugyanis jurtaszerű sátrakban, úgynevezett „odúkban” tartják, amelyek a háromhektáros terület különböző pontjain helyezkednek el.

 

The Guardian: Linda Nylind

Az iskola 2019-ben indította el az általános iskola részét, majd öt évvel később egy kis középiskolát is nyitott. A tandíj 2024-ben csaknem 7 000 font (közel 3.5 millió forint) volt.

Az iskola szerint a négynapos tanítási hét modellje azért készült, hogy a diákok számára „nagyobb lehetőséget biztosítson az önálló felfedezésre és a személyes fejlődésre. Ez a megközelítés nemcsak az önállóságot erősíti, hanem kiegyensúlyozottabb és kielégítőbb oktatási élményt is nyújt.”

„Ez egy lehetőség a gyerekek számára, hogy felfedezzék a szenvedélyeiket. A világ drasztikusan megváltozott. Úgy érzem, az iskola nem tartotta a lépést ezzel. Jobb munka-magánélet egyensúlyra van szükségünk”

– mondja Leanna Barrett, az iskola vezetője és alapítója, aki korábban erdei óvodák hálózatát vezette kisgyerekek számára.

Az Angliában tapasztalható tanárhiány miatt egyre több helyen próbálják vonzóbbá tenni a szakmát. A nyugat-londoni All Saints Catholic College állami középiskola például heti két szabad órát biztosít a tanároknak, hogy később kezdhessék a napot. A Dixons Academies Trust, amely 16 iskolát és egy főiskolát működtet, nemrégiben bevezette a tanárok számára a kilencnapos kéthetes munkarendet.

Egy korábban indított petíció, amelyben azt kérték, hogy a heti öt helyett négy napra osszák el az iskolai órákat, több mint 40 000 aláírást gyűjtött. A Covid-járvány óta pedig Angliában csökkent az iskolai részvétel, és egyre több diák tanul csökkentett órarendben, gyakran szorongás vagy betegség miatt. Eközben a kormány nehezen tud elegendő friss diplomást vonzani a tanári pályára az alacsony fizetések és a magas munkaterhelés miatt.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.