Idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi szakellátási intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016.
Ezekről a számadatokról a Belügyminisztérium tájékoztatta a Népszavát, az adatsorból pedig az is kiderül, hogy arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát, emellett 64 gyám jogviszonya is megszűnt.
A tárca azonban nem tért ki a pályaelhagyások mögött álló pontos okokra, így nem lehet tudni, hogy hányan távoztak a kegyelmi botrány miatt bevezetett kifogástalan életvitel vizsgálat miatt. A lap szerint arról sincs adat, hogy hány intézményi dolgozó, gyám és nevelőszülő tölti jelenleg felmondási idejét.
Augusztus végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) – ez a szervezet felel az állami intézmények működéséért – még azt írta, akkor a vizsgálatra kötelezett dolgozók 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott a gyermekvédelemből, 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig kérték jogviszonyuk megszüntetését. Ezzel szemben a Belügyminisztérium most más számadatokat közölt a hírlappal.
Az 1804 pályaelhagyó helyére 1487 új dolgozót tudtak csak felvenni. Arra viszont nem tértek ki, hogy az új munkavállalók mennyi ideig maradtak a rendszerben, esetleg pár hét vagy hónap után továbbálltak más munka után keresve. Az viszont biztos, hogy 317 távozó helyére továbbra sem találtak még ideiglenesen se senkit. Ezzel kapcsolatban a tárca megjegyezte, hogy „minden olyan gyermekvédelmi intézményben, ahol üres álláshely van, azok feltöltésére folyamatos erőfeszítéseket tesznek az intézmények.”
Ehhez képest viszont sokan az ellenkezőjét tapasztalják. A gyermekvédelemben dolgozók és a gyermekfelügyelők közül soka egyöntetűen azt mesélték a Népszavának, hogy ősz óta az intézményeikben semelyik távozó kollégájuk helyére sem sikerült új munkaerőt találniuk, még csak érdeklődők sem jelennek meg.
A helyzetet pedig az is súlyosbíthatja majd, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatottak – ide tartozik a gyermekvédelemben dolgozók többsége is – érdemi béremelése 2026-ban várható legkorábban. Pedig az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a túl alacsony fizetés az egyik oka annak, hogy nincs elég nevelőszülő, gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember.
Ugyanilyen probléma az intézmények állapota, felszereltsége is. A lap által megírt Belügyminisztérium közlés szerint az SZGYF fenntartásában jelenleg 417 határozatlan és 48 ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény van. Határozatlan egy intézmény besorolása, ha a személyi és a tárgyi feltételek megfelelőek, ideiglenes, ha nem. Jelenleg az állami ellátórendszerben 793 gyermekotthoni csoport működik, közülük 84, tehát több, mint a 10 százaléka érintett összevonással, bezárással.
A lap gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint hónapról hónapra újabb lakásotthoni bezárásról, csoportok összevonásáról értesülnek. Havonta országosan 300-400 férőhelyre lenne szükség a bekerülő gyerekeknek, idén novemberben 20 gyermek elhelyezése valósult meg. A többieken nem tudnak segíteni, mert nincs hova elhelyezni őket.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
