Idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi szakellátási intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016.
Ezekről a számadatokról a Belügyminisztérium tájékoztatta a Népszavát, az adatsorból pedig az is kiderül, hogy arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát, emellett 64 gyám jogviszonya is megszűnt.
A tárca azonban nem tért ki a pályaelhagyások mögött álló pontos okokra, így nem lehet tudni, hogy hányan távoztak a kegyelmi botrány miatt bevezetett kifogástalan életvitel vizsgálat miatt. A lap szerint arról sincs adat, hogy hány intézményi dolgozó, gyám és nevelőszülő tölti jelenleg felmondási idejét.
Augusztus végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) – ez a szervezet felel az állami intézmények működéséért – még azt írta, akkor a vizsgálatra kötelezett dolgozók 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott a gyermekvédelemből, 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig kérték jogviszonyuk megszüntetését. Ezzel szemben a Belügyminisztérium most más számadatokat közölt a hírlappal.
Az 1804 pályaelhagyó helyére 1487 új dolgozót tudtak csak felvenni. Arra viszont nem tértek ki, hogy az új munkavállalók mennyi ideig maradtak a rendszerben, esetleg pár hét vagy hónap után továbbálltak más munka után keresve. Az viszont biztos, hogy 317 távozó helyére továbbra sem találtak még ideiglenesen se senkit. Ezzel kapcsolatban a tárca megjegyezte, hogy „minden olyan gyermekvédelmi intézményben, ahol üres álláshely van, azok feltöltésére folyamatos erőfeszítéseket tesznek az intézmények.”
Ehhez képest viszont sokan az ellenkezőjét tapasztalják. A gyermekvédelemben dolgozók és a gyermekfelügyelők közül soka egyöntetűen azt mesélték a Népszavának, hogy ősz óta az intézményeikben semelyik távozó kollégájuk helyére sem sikerült új munkaerőt találniuk, még csak érdeklődők sem jelennek meg.
A helyzetet pedig az is súlyosbíthatja majd, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatottak – ide tartozik a gyermekvédelemben dolgozók többsége is – érdemi béremelése 2026-ban várható legkorábban. Pedig az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a túl alacsony fizetés az egyik oka annak, hogy nincs elég nevelőszülő, gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember.
Ugyanilyen probléma az intézmények állapota, felszereltsége is. A lap által megírt Belügyminisztérium közlés szerint az SZGYF fenntartásában jelenleg 417 határozatlan és 48 ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény van. Határozatlan egy intézmény besorolása, ha a személyi és a tárgyi feltételek megfelelőek, ideiglenes, ha nem. Jelenleg az állami ellátórendszerben 793 gyermekotthoni csoport működik, közülük 84, tehát több, mint a 10 százaléka érintett összevonással, bezárással.
A lap gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint hónapról hónapra újabb lakásotthoni bezárásról, csoportok összevonásáról értesülnek. Havonta országosan 300-400 férőhelyre lenne szükség a bekerülő gyerekeknek, idén novemberben 20 gyermek elhelyezése valósult meg. A többieken nem tudnak segíteni, mert nincs hova elhelyezni őket.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
