Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ezekről a számadatokról a Belügyminisztérium tájékoztatta a Népszavát, az adatsorból pedig az is kiderül, hogy arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát, emellett 64 gyám jogviszonya is megszűnt.
A tárca azonban nem tért ki a pályaelhagyások mögött álló pontos okokra, így nem lehet tudni, hogy hányan távoztak a kegyelmi botrány miatt bevezetett kifogástalan életvitel vizsgálat miatt. A lap szerint arról sincs adat, hogy hány intézményi dolgozó, gyám és nevelőszülő tölti jelenleg felmondási idejét.
Augusztus végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) – ez a szervezet felel az állami intézmények működéséért – még azt írta, akkor a vizsgálatra kötelezett dolgozók 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott a gyermekvédelemből, 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig kérték jogviszonyuk megszüntetését. Ezzel szemben a Belügyminisztérium most más számadatokat közölt a hírlappal.
Az 1804 pályaelhagyó helyére 1487 új dolgozót tudtak csak felvenni. Arra viszont nem tértek ki, hogy az új munkavállalók mennyi ideig maradtak a rendszerben, esetleg pár hét vagy hónap után továbbálltak más munka után keresve. Az viszont biztos, hogy 317 távozó helyére továbbra sem találtak még ideiglenesen se senkit. Ezzel kapcsolatban a tárca megjegyezte, hogy „minden olyan gyermekvédelmi intézményben, ahol üres álláshely van, azok feltöltésére folyamatos erőfeszítéseket tesznek az intézmények.”
Ehhez képest viszont sokan az ellenkezőjét tapasztalják. A gyermekvédelemben dolgozók és a gyermekfelügyelők közül soka egyöntetűen azt mesélték a Népszavának, hogy ősz óta az intézményeikben semelyik távozó kollégájuk helyére sem sikerült új munkaerőt találniuk, még csak érdeklődők sem jelennek meg.
A helyzetet pedig az is súlyosbíthatja majd, hogy a szociális ágazatban foglalkoztatottak – ide tartozik a gyermekvédelemben dolgozók többsége is – érdemi béremelése 2026-ban várható legkorábban. Pedig az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a túl alacsony fizetés az egyik oka annak, hogy nincs elég nevelőszülő, gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember.
Ugyanilyen probléma az intézmények állapota, felszereltsége is. A lap által megírt Belügyminisztérium közlés szerint az SZGYF fenntartásában jelenleg 417 határozatlan és 48 ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény van. Határozatlan egy intézmény besorolása, ha a személyi és a tárgyi feltételek megfelelőek, ideiglenes, ha nem. Jelenleg az állami ellátórendszerben 793 gyermekotthoni csoport működik, közülük 84, tehát több, mint a 10 százaléka érintett összevonással, bezárással.
A lap gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint hónapról hónapra újabb lakásotthoni bezárásról, csoportok összevonásáról értesülnek. Havonta országosan 300-400 férőhelyre lenne szükség a bekerülő gyerekeknek, idén novemberben 20 gyermek elhelyezése valósult meg. A többieken nem tudnak segíteni, mert nincs hova elhelyezni őket.
