Kicsivel több, mint egy hónap maradt hátra, hogy a szülők benyújtsák kérelmüket a plusz egy év óvoda iránt az Oktatási Hivatalnak.
Minden gyerek tankötelessé válik abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. 2020. január 1-jétől alapvetően átalakult a hatéves kori iskolakezdés rendszere. Az új szabályozás értelmében az iskolaérettség megítélése az Oktatási Hivatal hatáskörébe került, ami szűkítette a szülők és az óvodák beleszólási lehetőségeit.
Amennyiben a szülők azt szeretnék, hogy gyerekük még egy évet óvodában töltsön, írásos kérelmet kell benyújtaniuk.
A Szülői Hang oldalán sok tippet lehet találni a kérvény benyújtásával kapcsolatban. A közösség weboldaláról kiemeltünk három olyan indokot, amelyeket érdemes beleírni a kérvénybe:
1. Fejletlen gondolkodás
A gyerek nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.
2. Gyenge monotóniatűrés
Nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Emiatt nem tud majd a 45 perces tanórákon végig fegyelmezetten viselkedni.
3. A kitartó figyelem hiánya
Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Feladat közben néhány perc után lankad és elkalandozik a figyelme.
Arról, hogy milyen indokokat nem érdemes a kérvénybe beleírni ebben a cikkünkben olvashattok:
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
