Plusz egy év óvoda: három erős indok, amely segítheti a kérelem elfogadását

Kicsivel több, mint egy hónap maradt hátra, hogy a szülők benyújtsák kérelmüket a plusz egy év óvoda iránt az Oktatási Hivatalnak.

Minden gyerek tankötelessé válik abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. 2020. január 1-jétől alapvetően átalakult a hatéves kori iskolakezdés rendszere. Az új szabályozás értelmében az iskolaérettség megítélése az Oktatási Hivatal hatáskörébe került, ami szűkítette a szülők és az óvodák beleszólási lehetőségeit.

Amennyiben a szülők azt szeretnék, hogy gyerekük még egy évet óvodában töltsön, írásos kérelmet kell benyújtaniuk.

A Szülői Hang oldalán sok tippet lehet találni a kérvény benyújtásával kapcsolatban. A közösség weboldaláról kiemeltünk három olyan indokot, amelyeket érdemes beleírni a kérvénybe:

1. Fejletlen gondolkodás

A gyerek nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.

2. Gyenge monotóniatűrés

Nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Emiatt nem tud majd a 45 perces tanórákon végig fegyelmezetten viselkedni.

3. A kitartó figyelem hiánya

Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Feladat közben néhány perc után lankad és elkalandozik a figyelme.

Arról, hogy milyen indokokat nem érdemes a kérvénybe beleírni ebben a cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde