Az esszéjét az „Az ember nem lázadhat a társadalom ellen a szabadság elérése érdekében – a szabadság a függés által valósul meg" idézet köré építette.
"Különdíjat nyert a Baltic Sea esszéversenyen (BSPEE) Christopher J. Lechner, Senior évfolyamos diákunk, Matus Adrián mentoráltja, és a BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulója" - számolt be róla a Milestone Intézet a Facebookon még november végén.
A bejegyzés szerint BSPEE 2003 óta Európa egyik legmeghatározóbb esszéversenye, ami népszerűsíti a filozófiai kutatást és a kritikai gondolkodást.
Az esszéket az
értékelték tanárok és független szakértők több fordulón keresztül.
A BME gimnáziumának diákja a munkáját az „Az ember nem lázadhat a társadalom ellen a szabadság elérése érdekében – a szabadság a függés által valósul meg" idézet köré építette, amellyel különdíjat nyert a versenyen.
„Három lehetséges módot találtam az idézet jelentésének tisztázására:
Az első értelmezésem azt vizsgálta, hogyan válik az egyén szükségszerűen függővé a társadalomban való részvétele révén. Ha valaki vagy egy csoport fellázad a társadalom és annak „kényszerű függősége” ellen, akkor lázadásuk során új közösséget hoznak létre társaikkal, ezzel megteremtve egyfajta „önkéntes függőséget”.
A második értelmezés szerint a szabadságot a társadalmon belüli munkálkodással lehet elérni. A tisztelet és a gazdagság általában nagyobb szabadságot biztosít, mint amit egy átlagember megengedhet magának – ez azonban a legegyszerűbb megközelítés.
A harmadik, amely inkább az első értelmezés kiegészítéseként szolgál, azt vizsgálja, mi történik, ha valaki fellázad a társadalom és annak korlátai ellen, de nem csatlakozik egy új társadalomhoz. Ebben az esetben az egyén sem kényszerű, sem önkéntes függést nem tapasztal, viszont egyre távolabb kerül a társadalmi, gazdasági és politikai struktúráktól. Bár az egyén elutasíthatja a társadalmat abban a reményben, hogy így szabadságot nyer, például termékeit tetszőleges áron adhatja el, a társadalmi intézményektől való elszakadás azt eredményezi, hogy nem tudja gyakorolni ezt a szabadságot – hiszen nem lesz kinek eladnia"
- idézi a szavait a Milestone.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
