A 2023-ban megszervezett vizsgálat alapján a résztvevő magyar tanulók átlageredménye meghaladja nemzetközi átlagot. Ugyanakkor 29 éve a mostani mérésen érték el az egyik legrosszabb eredményt a magyar nyolcadikosok.
A TIMSS-t (Trends in International Mathematics and Science Study – Nemzetközi Matematikai és Természettudományi Trendvizsgálat) négyévente vizsgálják a 4. és 8. osztályosok körében. Tavaly a mérések nyolcadik ciklusa valósult meg, amin a magyar diákok kiválóan teljesítettek az Oktatási Hivatal közleménye szerint.
Az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement – Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) által szervezett TIMSS célja, hogy összehasonlítható adatokkal szolgáljon a részt vevő országok tanulóinak aktuális matematikai és természettudományos teljesítményéről, illetve arról, hogyan változnak az eredmények a mérési ciklusok során. Tavaly a mérésben a 4. évfolyamon 59 országból 12 016 iskola 359 098 tanulója, míg a 8. évfolyamon 44 országból 8786 iskola 297 262 tanulója vett részt.
A 4. évfolyamos mérésében részt vevő országok átlageredménye a matematikateszten 503 pont, a természettudomány-teszten 494 pont. A magyar diákok 520 pontos eredményt értek el a matematika és 524 pontos eredményt a természettudomány területén, ami jóval magasabbnak bizonyul, mint a nemzetközi átlag. Az OH jelentése szerint ez statisztikai szempontból egyenértékűnek számít számos európai ország – többek között Dánia, Svédország és Németország – valamint az Egyesült Államok eredményével.
A 8. évfolyamos mérésében részt vevő 44 ország átlageredménye a matematika és a természettudomány területén egyaránt 478 pont volt. A magyar tanulók 506 pontos matematika és 522 pontos természettudomány-eredménye ugyancsak jóval magasabb, mint a nemzetközi átlag. Statisztikailag pedig az elért eredményeink pedig egy szintre hoznak bennünket Finnországgal, Ausztráliával, Svédországgal és Ausztriával.
Bár a nemzetközi átlag felett eredményt értünk el minden téren, ez sajnos nem jelenti azt, hogy jobb teljesítményeket értünk el önmagunkhoz képest. Inkább azt mutatja, hogy a nemzetközi átlag romlik folyamatosan, írta meg a HVG. Ugyan ezt lehetett a legutóbbi PISA-mérés eredményeiből is kiolvasni.
Mivel az OH közleménye a tükör fényesebb oldalát emeli ki, érdemes a részletek mélyére nézni, amit a TIMSS méréssel kapcsolatos tájékoztató segítségével meg is tehettek. A tájékoztatóból például az is kiolvasható, hogy 2015 óta mindkét vizsgált területen, mindkét évfolyamon romlottak a magyar diákok teljesítményei.
Mint ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a nyolcadikosok matekból is és természettudományból is most érték el majdnem a legrosszabb pontszámot a mérés kezdete, 1995 óta (a 2011-es negatív csúccsal megegyező pontszámot értek el most is természettudományból, és matekból pedig csak egy ponttal értek el most többet, mint a legrosszabb évben).
A TIMSS mérés vizsgálta azt is, hogy a különböző képességszinteken hogyan teljesítettek az adott ország diákjai. E szerint a 4. évfolyamos diákok 11 százaléka kiváló képességszinten áll matematikából és bár ez jóval jobb mint a nemzetközi eredmény, a magyar éltanulók szintjétől jócskán elmarad. Hasonló eredményeket mutathatunk ki s 8. évfolyamosok körében is. A HVG ezzel kapcsolatos teljes elemzését ezen a linken keresztül érhetitek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
