TIMSS-mérés: 29 éve nem értek el ilyen gyenge eredményt a magyar nyolcadikosok

A 2023-ban megszervezett vizsgálat alapján a résztvevő magyar tanulók átlageredménye meghaladja nemzetközi átlagot. Ugyanakkor 29 éve a mostani mérésen érték el az egyik legrosszabb eredményt a magyar nyolcadikosok.

  • Rodler Lili

A TIMSS-t (Trends in International Mathematics and Science Study – Nemzetközi Matematikai és Természettudományi Trendvizsgálat) négyévente vizsgálják a 4. és 8. osztályosok körében. Tavaly a mérések nyolcadik ciklusa valósult meg, amin a magyar diákok kiválóan teljesítettek az Oktatási Hivatal közleménye szerint.

Az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement – Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) által szervezett TIMSS célja, hogy összehasonlítható adatokkal szolgáljon a részt vevő országok tanulóinak aktuális matematikai és természettudományos teljesítményéről, illetve arról, hogyan változnak az eredmények a mérési ciklusok során. Tavaly a mérésben a 4. évfolyamon 59 országból 12 016 iskola 359 098 tanulója, míg a 8. évfolyamon 44 országból 8786 iskola 297 262 tanulója vett részt.

A 4. évfolyamos mérésében részt vevő országok átlageredménye a matematikateszten 503 pont, a természettudomány-teszten 494 pont. A magyar diákok 520 pontos eredményt értek el a matematika és 524 pontos eredményt a természettudomány területén, ami jóval magasabbnak bizonyul, mint a nemzetközi átlag. Az OH jelentése szerint ez statisztikai szempontból egyenértékűnek számít számos európai ország – többek között Dánia, Svédország és Németország – valamint az Egyesült Államok eredményével.

A 8. évfolyamos mérésében részt vevő 44 ország átlageredménye a matematika és a természettudomány területén egyaránt 478 pont volt. A magyar tanulók 506 pontos matematika és 522 pontos természettudomány-eredménye ugyancsak jóval magasabb, mint a nemzetközi átlag. Statisztikailag pedig az elért eredményeink pedig egy szintre hoznak bennünket Finnországgal, Ausztráliával, Svédországgal és Ausztriával.

Bár a nemzetközi átlag felett eredményt értünk el minden téren, ez sajnos nem jelenti azt, hogy jobb teljesítményeket értünk el önmagunkhoz képest. Inkább azt mutatja, hogy a nemzetközi átlag romlik folyamatosan, írta meg a HVG. Ugyan ezt lehetett a legutóbbi PISA-mérés eredményeiből is kiolvasni.

Mivel az OH közleménye a tükör fényesebb oldalát emeli ki, érdemes a részletek mélyére nézni, amit a TIMSS méréssel kapcsolatos tájékoztató segítségével meg is tehettek. A tájékoztatóból például az is kiolvasható, hogy 2015 óta mindkét vizsgált területen, mindkét évfolyamon romlottak a magyar diákok teljesítményei.

Mint ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a nyolcadikosok matekból is és természettudományból is most érték el majdnem a legrosszabb pontszámot a mérés kezdete, 1995 óta (a 2011-es negatív csúccsal megegyező pontszámot értek el most is természettudományból, és matekból pedig csak egy ponttal értek el most többet, mint a legrosszabb évben).

HVG

A TIMSS mérés vizsgálta azt is, hogy a különböző képességszinteken hogyan teljesítettek az adott ország diákjai. E szerint a 4. évfolyamos diákok 11 százaléka kiváló képességszinten áll matematikából és bár ez jóval jobb mint a nemzetközi eredmény, a magyar éltanulók szintjétől jócskán elmarad. Hasonló eredményeket mutathatunk ki s 8. évfolyamosok körében is. A HVG ezzel kapcsolatos teljes elemzését ezen a linken keresztül érhetitek el.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.