Vannak olyan iskolák, amelyek kiadják szünetnek a decemberi szombati munkanapokat

Online oktatás, iskolán kívüli programok, rövidebb tanítási nap vagy igazgatói szünet - csak néhány példa, hogyan oldják meg az iskolák a decemberi szombati munkanapokat.

A szokatlanul hosszú, hatnapos karácsonyi hosszú hétvége miatt december 7. és 14. (szombat) is munkanap lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy aki nem vesz ki ezekre a napokra szabadságot, az megy dolgozni és emiatt pedig a diákoknak is iskolába kell menniük.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért, hiszen az karácsony a téli szünetre esik?! A köznevelési törvény értelmében azonban ha munkanapot helyeznek át például szombatra, akkor az iskoláknak biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet, ezért egy ilyen extra szombat számozott tanítási napnak minősül. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes órát ugyanúgy megtartják, és arra is akad példa, hogy az igazgató ezekre a napokra szünetet ad ki.

Az Eduline közösségi oldalán megkérdeztük, hogy a diákoknak kell-e decemberben iskolába menniük. A felhívásunkra cikkünk írásáig mintegy 200-an reagáltak. A többségnek, a közel 60 százaléknak lesz tanítás szombaton. A válaszadók mintegy harmada viszont azt mondta, hogy náluk igazgatói szünet lesz, így nem kell menniük.

 

A diákok körülbelül 15 százalékának pedig ezekre a napokra valamilyen iskolán kívüli programot szerveznek. Voltak olyanok is, akik azt írták, náluk délig online oktatás lesz, de az Eduline tud olyan vidéki általános iskoláról, ahol csak az első három tanórát fogják megtartani.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.