Az Adatvédelmi Hatósághoz fordult a Szülői Hang a gyerekek KRÉTÁ-ban tárolt személyes adatai miatt

Korábban érzékeny adatok rögzítését kérte egy iskola.

  • Székács Linda

Az Adatvédelmi Hatósághoz fordult a Szülői Hang, miután a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a KRÉTA rendszerben jogszerűen tárolhatnak adatokat az iskolák a gyerekek felekezeti hovatartozásáról.

Korábban az Eduline-on is írtunk arról, hogy a Szülői Hang Facebook-csoportjában egy szülő azt a kérdést tette fel, hogy megteheti-e az iskola, hogy arra kérje a szülőket; adják meg a gyerekük felekezeti hovatartozását. A kérdés apropója az volt, hogy üzenetet kapott a gyereke osztályfőnökétől, aki arra kérte; írja meg a diák felekezeti hovatartozását, mert ezt az utasítást kapta az intézmény vezetőségétől. Hogy erre miért volt szükség, azt nem indokolták meg

 

A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, illetve a vallásos és más meggyőződésekre vonatkozó adatok az érvényben lévő törvény értelmében ugyanakkor különleges adatnak számítanak, amelyek csak akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul. Ellenkező esetben ezek kiadását az érintett megtagadhatja.

Ezt a Belügyminisztérium is elismerte. Azzal kapcsolatban, hogy akkor miért van erre lehetőség a KRÉTA felületében azt válaszolták; számos egyházi fenntartású intézmény a felvétel feltételeként előírja valamely vallás vagy világnézet elfogadását, ezért van lehetőség a vallási hovatartozás rögzítésére a rendszerben.

A Szülői Hang szerint azonban a tanulók vallásáról adatot gyűjteni az iskolákban és ezt a KRÉTÁ-ban vagy más rendszerben tárolni jogszerűtlen, ezért az Adatvédelmi Hatósághoz fordultak. Várják annak állásfoglalását is intézkedését.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.