Korábban érzékeny adatok rögzítését kérte egy iskola.
Az Adatvédelmi Hatósághoz fordult a Szülői Hang, miután a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a KRÉTA rendszerben jogszerűen tárolhatnak adatokat az iskolák a gyerekek felekezeti hovatartozásáról.
Korábban az Eduline-on is írtunk arról, hogy a Szülői Hang Facebook-csoportjában egy szülő azt a kérdést tette fel, hogy megteheti-e az iskola, hogy arra kérje a szülőket; adják meg a gyerekük felekezeti hovatartozását. A kérdés apropója az volt, hogy üzenetet kapott a gyereke osztályfőnökétől, aki arra kérte; írja meg a diák felekezeti hovatartozását, mert ezt az utasítást kapta az intézmény vezetőségétől. Hogy erre miért volt szükség, azt nem indokolták meg
A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, illetve a vallásos és más meggyőződésekre vonatkozó adatok az érvényben lévő törvény értelmében ugyanakkor különleges adatnak számítanak, amelyek csak akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul. Ellenkező esetben ezek kiadását az érintett megtagadhatja.
Ezt a Belügyminisztérium is elismerte. Azzal kapcsolatban, hogy akkor miért van erre lehetőség a KRÉTA felületében azt válaszolták; számos egyházi fenntartású intézmény a felvétel feltételeként előírja valamely vallás vagy világnézet elfogadását, ezért van lehetőség a vallási hovatartozás rögzítésére a rendszerben.
A Szülői Hang szerint azonban a tanulók vallásáról adatot gyűjteni az iskolákban és ezt a KRÉTÁ-ban vagy más rendszerben tárolni jogszerűtlen, ezért az Adatvédelmi Hatósághoz fordultak. Várják annak állásfoglalását is intézkedését.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
