Korábban érzékeny adatok rögzítését kérte egy iskola.
Az Adatvédelmi Hatósághoz fordult a Szülői Hang, miután a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a KRÉTA rendszerben jogszerűen tárolhatnak adatokat az iskolák a gyerekek felekezeti hovatartozásáról.
Korábban az Eduline-on is írtunk arról, hogy a Szülői Hang Facebook-csoportjában egy szülő azt a kérdést tette fel, hogy megteheti-e az iskola, hogy arra kérje a szülőket; adják meg a gyerekük felekezeti hovatartozását. A kérdés apropója az volt, hogy üzenetet kapott a gyereke osztályfőnökétől, aki arra kérte; írja meg a diák felekezeti hovatartozását, mert ezt az utasítást kapta az intézmény vezetőségétől. Hogy erre miért volt szükség, azt nem indokolták meg
A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, illetve a vallásos és más meggyőződésekre vonatkozó adatok az érvényben lévő törvény értelmében ugyanakkor különleges adatnak számítanak, amelyek csak akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul. Ellenkező esetben ezek kiadását az érintett megtagadhatja.
Ezt a Belügyminisztérium is elismerte. Azzal kapcsolatban, hogy akkor miért van erre lehetőség a KRÉTA felületében azt válaszolták; számos egyházi fenntartású intézmény a felvétel feltételeként előírja valamely vallás vagy világnézet elfogadását, ezért van lehetőség a vallási hovatartozás rögzítésére a rendszerben.
A Szülői Hang szerint azonban a tanulók vallásáról adatot gyűjteni az iskolákban és ezt a KRÉTÁ-ban vagy más rendszerben tárolni jogszerűtlen, ezért az Adatvédelmi Hatósághoz fordultak. Várják annak állásfoglalását is intézkedését.
Az édesanya szerint a 12 éves gyerektől csak azt kérdezték Sulyok Tamás munkatársai, hogy egy csokiért szeretne-e egy kérdésre válaszolni, amit videóra vesznek. A felvételt azóta eltávolították.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
