Röviden: nem.
A faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, illetve a vallásos és más meggyőződésekre vonatkozó adatok az illetékes törvény értelmében különleges adatnak számítanak, amelyek csak akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárul.
A Szülői Hang Facebook-csoportjában egy szülő azt a kérdést tette fel, hogy megteheti-e az iskola, hogy arra kérje a szülőket; adják meg a gyerekük felekezeti hovatartozását. Hogy miért, azt nem indokolták meg.
A fentebb hivatkozott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint ugyanakkor ezt az intézmény nem teheti meg, és a köznevelési törvényben is azt írják, hogy az iskola csak az alábbi személyes adatokat tarthatja nyilván a tanulmányi rendszerében:
Felsorolják még többek között az oktatási azonosító számát, a diákigazolvány sorszámát is, a felekezeti hivatartozásról szóló adatok azonban itt sem szerepelnek. Az intézmény tehát nem kötelezheti sem a szülőket, sem a diákokat a felekezeti hovatartozás megadására.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
