Zajvédő falra gyűjtenek a sörédiek, hogy újra tudják nyitni játszóteret

Bíróság mondta ki, hogy addig nem játszhatnak a gyerekek a játszótéren, amíg meg nem épül hangszigetelő fal.

  • Rodler Lili

Alig volt üres hely a sörédi közmeghallgatáson november 29-én, annyian akarták tudni, hogy mit lehet tenni a játszótér újra nyitásáért, számolt be a feol.hu. Az is kiderült az elhangzottak alapján, hogy az ügy már hét éve folyamatosan húzódik, és most tetőzött nemrég.

Pár héttel ezelőtt bezárták a sörédi játszóteret, mert egy a tér környékén lakó személy beperelte a falut, hogy zavarja a gyerekzsivaj. Az önkormányzatnak akkor meg kellett hoznia egy döntést, mivel a bíróság arra kötelezte őket, hogy vagy lezárják a játszóteret, vagy egy hangfogó falat építenek a tér köré. Ez a fal viszont alaphangon is 10 millió forintba kerülne, így az önkormányzatnak nem volt más választása, mint bezárni a fiatal szülők és gyerekeik által gyakran látogatott és kedvelt helyet.

A játszótér egyébként már 2010 óta ott van és a terület korábban is közösségi területként, grundként funkcionált. Ezzel a szomszédok is teljes mértékben tisztában voltak, az egyik mégis feljelentette a települést és kártérítést is követelt, mivel szerinte az ingatlannak 50 százalékos értékcsökkentést okoz a zaj. A pénzen kívül azt is szerette volna a felperes, ha szigorú nyitvatartási rend lenne a játszótéren, ami azt jelentette volna, hogy csupán reggel hattól délután kettőig lehetett volna játszani a területen, és csak napi két órát sportolni a focipályán.

A falu lakói elsőre nem vették komolyan a lépéseket, hiszen ki záratna be egy játszóteret, majd kiderült, hogy a falu elvesztette a pert. Ugyan másodfokon enyhítettek a községre kirótt költségeken, de az a felállás megmaradt, hogy amíg Söréd nem fizeti ki a bíróság által meghatározott értékcsökkenést, illetve amíg nem épít 2.4 méteres zajfogó falat a játszótér köré, addig zárva kell maradnia a kapunak, nem mehetnek oda a családok.

Az ügy kapcsán járt kint igazságügyi szakértő, de méréseket nem végzett, így csak azt tudta megállapítani, hogy a játszótér közelében található 81-es főút rendkívül zajos. Arra a felvetésre, hogy amikor odaköltözött a felperes, miért nem zavarta a játszó gyerekek, családok okozta zaj, és később mitől változott ez meg, az volt a hivatalos válasza a szakértőnek, hogy az embernek idővel változhat a tűrőképessége, fogalmazták meg a lakosok a hírportálnak.

Bár a falu kifizette a meghatározott kompenzációs értéket, a polgármester továbbra sincs könnyű helyzetben, mivel a játszóteret csak a hangszigetelő fal megépítése után nyithatja ki, és a falu lakói egyre nyugtalanabbak. Mivel nincs elég anyagi erőforrásuk ehhez, országos gyűjtésbe kezdtek az ügy érdekében. „Mivel nem vagyunk nagy lélekszámú település, így kénytelenek vagyunk megszólítani a nagyközönséget, hogy támogassák ezt a jó ügyet” – fogalmazott a polgármester

 

A játszótér megmentésére számlát nyitottak, ahova adományozhatnak azok, akik segíteni szeretnének a községi játszótér újranyitásában.

Jelenleg a szülők a gyerekeikkel a lánccal lezárt játszótér előtt, az autóúton játszanak, ám ez nem szándékos engedetlenség. Mint kiderült a felperes egyáltalán nem lakik a szóban forgó szomszéd ingatlanban, amit egyébként meg akart vásárolni a település önkormányzata, de a tulajdonos attól is elzárkózott.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.