A törvénytervezet társadalmi egyeztetésén 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetekből, amelyekből 27 egyértelműen elutasított a tárca.
A Népszava cikkében úgy fogalmazott, hogy a Civil Közoktatási Platform (CKP), a Szülői Hang Közösség és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem értenek egyet a szigorítással.
A CKP többek között azt kifogásolta, hogy a szigorítás után az iskolaigazgatóknak kellene ellenőrizni, hogy a pedagógusok milyen tankönyveket használnak, emiatt az intézményvezetők gyakorlatilag cenzori szerepet töltenének be.
A szervezetek azt kérték, hogy ezt töröljék, azonban a BM ezt elutasította azzal az indokkal, hogy ellentétes "ellentétes a jogszabály céljával”.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott a szigorítás ellen, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.
A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.
Ha a tervezetet elfogadja a parlament, akkor a kihirdetést követő ötödik napon már hatályos is lesz. Vagyis akár már az idei tanévben is kizárólag olyan tankönyvekből taníthatnak a pedagógusok, ami szerepel a tankönyvjegyzékben, és csak olyan tansegédletet, ami az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelel.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
