A törvénytervezet társadalmi egyeztetésén 32 észrevétel érkezett civil és szakmai szervezetekből, amelyekből 27 egyértelműen elutasított a tárca.
A Népszava cikkében úgy fogalmazott, hogy a Civil Közoktatási Platform (CKP), a Szülői Hang Közösség és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem értenek egyet a szigorítással.
A CKP többek között azt kifogásolta, hogy a szigorítás után az iskolaigazgatóknak kellene ellenőrizni, hogy a pedagógusok milyen tankönyveket használnak, emiatt az intézményvezetők gyakorlatilag cenzori szerepet töltenének be.
A szervezetek azt kérték, hogy ezt töröljék, azonban a BM ezt elutasította azzal az indokkal, hogy ellentétes "ellentétes a jogszabály céljával”.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott a szigorítás ellen, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.
A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.
Ha a tervezetet elfogadja a parlament, akkor a kihirdetést követő ötödik napon már hatályos is lesz. Vagyis akár már az idei tanévben is kizárólag olyan tankönyvekből taníthatnak a pedagógusok, ami szerepel a tankönyvjegyzékben, és csak olyan tansegédletet, ami az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
