Kiutasítottak egy amerikai tanárt az országból, pedig már több éve Budapesten tanított

Valószínűleg eljárási hiba miatt dobták vissza automatikusan a tartózkodási engedélyének megújítását. Az iskola igazgatója levélben tájékoztatta a szülőket és a diákokat, hogy a pedagógus helyzete rendezett, van hol laknia és már 10 éve Magyarországon tanít, nem követett el semmit, ami miatt kiutasíthatták volna.

  • Rodler Lili

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mi történt, az igazgató szerint a tanár és az iskola nem jó sorrendben adta be a szükséges dokumentumokat, így a kérelmet automatikusan visszadobták, írta meg a Telex a birtokába jutott igazgatói levél alapján.

A kiutasítás fényében tanárnak azonnali hatállyal el kellett hagynia az ország és az EU területét, és csak kérvényezni tudja a kitiltás visszavonását. Ha ez megtörténik, utána tudja ismét beadni a tartózkodási engedély iránti kérelmét. Az viszont bizonytalan, hogy ez a folyamat mennyi időt vesz majd igénybe. Az iskola vezetése úgy számol, hogy a tanárt 3 héttől akár 2 hónapig tartó időszakra is nélkülözniük kell. Az igazgató a levélben azt is megírta, hogy igyekeznek majd szakszerű helyettesítést találni a tanár helyére.

Az igazgató szerint ez a procedúra „teljességgel értelmetlen és értelmezhetetlen”. „Az, hogy a tanár úr 10 éve Magyarországon tanít, a magyar állam és társadalom számára kiemelten fontos közfeladatot lát el egy hiányterületen, büntetlen előéletű, diplomás tanár, rendezett háttérrel és megélhetéssel, láthatóan nem szempont. Igyekezni fogunk mindent elkövetni, minden követ megmozgatni azért, hogy a tanár úr mihamarabb újra munkába állhasson, hisz munkája, személye kiemelten fontos a közösségünk, diákjaink számára” – írja a levél végén az igazgató.

A Telex a történtek fényében megkereste az intézmény igazgatóját, a szóban forgó tanárt és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Az igazgató, mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem szeretett volna nyilatkozni a részletekről, a tanár urat pedig a cikkük megjelenéséig nem tudták elérni. Bár az idegenrendészet részletesen válaszolt a megkeresésükre, csak általánosságban beszéltek a folyamatokról, a konkrét ügyről ők sem.

Az idegenrendészet válasza szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon vannak a legszigorúbb idegenrendészeti szabályok. Általánosságban elmondható, hogy azoknak a kérelmét utasítják el, akiknek a beadványa nem megalapozott, vagy akik a jogszabályban meghatározott feltételeket nem tudják igazolni. „E körben mérlegelésnek nincs helye. A kiutasítás területi hatályát az uniós joggal összhangban a nemzeti jogszabály határozza meg.”  Tehát ezek alapján, ha egy külföldi állampolgárnak megszűnik a tartózkodási jogosultsága, akkor haladéktalanul el kell hagynia az ország területét.

„Az idegenrendészeti hatóság mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. A döntéssel szemben igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket a jogszabályok és az egyes ügyekben hozott döntések is nevesítik” – írta válaszában az OIF a hírportálnak.

Azt is hozzátették, hogy „minden ügy egyedi elbírálás alá esik”, azaz a kiutasítás időtartamának elbírálásakor minden körülményt figyelembe vesznek. Ha a kiutasítással valaki nem ért egyet, akkor „a hatályos jogszabályokban foglaltak alapján, a jogszabályi kereteken belül kérelmezhet – akár ismételten is – tartózkodásra jogosító engedélyt”.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu