Kiutasítottak egy amerikai tanárt az országból, pedig már több éve Budapesten tanított

Valószínűleg eljárási hiba miatt dobták vissza automatikusan a tartózkodási engedélyének megújítását. Az iskola igazgatója levélben tájékoztatta a szülőket és a diákokat, hogy a pedagógus helyzete rendezett, van hol laknia és már 10 éve Magyarországon tanít, nem követett el semmit, ami miatt kiutasíthatták volna.

  • Rodler Lili

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mi történt, az igazgató szerint a tanár és az iskola nem jó sorrendben adta be a szükséges dokumentumokat, így a kérelmet automatikusan visszadobták, írta meg a Telex a birtokába jutott igazgatói levél alapján.

A kiutasítás fényében tanárnak azonnali hatállyal el kellett hagynia az ország és az EU területét, és csak kérvényezni tudja a kitiltás visszavonását. Ha ez megtörténik, utána tudja ismét beadni a tartózkodási engedély iránti kérelmét. Az viszont bizonytalan, hogy ez a folyamat mennyi időt vesz majd igénybe. Az iskola vezetése úgy számol, hogy a tanárt 3 héttől akár 2 hónapig tartó időszakra is nélkülözniük kell. Az igazgató a levélben azt is megírta, hogy igyekeznek majd szakszerű helyettesítést találni a tanár helyére.

Az igazgató szerint ez a procedúra „teljességgel értelmetlen és értelmezhetetlen”. „Az, hogy a tanár úr 10 éve Magyarországon tanít, a magyar állam és társadalom számára kiemelten fontos közfeladatot lát el egy hiányterületen, büntetlen előéletű, diplomás tanár, rendezett háttérrel és megélhetéssel, láthatóan nem szempont. Igyekezni fogunk mindent elkövetni, minden követ megmozgatni azért, hogy a tanár úr mihamarabb újra munkába állhasson, hisz munkája, személye kiemelten fontos a közösségünk, diákjaink számára” – írja a levél végén az igazgató.

A Telex a történtek fényében megkereste az intézmény igazgatóját, a szóban forgó tanárt és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Az igazgató, mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem szeretett volna nyilatkozni a részletekről, a tanár urat pedig a cikkük megjelenéséig nem tudták elérni. Bár az idegenrendészet részletesen válaszolt a megkeresésükre, csak általánosságban beszéltek a folyamatokról, a konkrét ügyről ők sem.

Az idegenrendészet válasza szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon vannak a legszigorúbb idegenrendészeti szabályok. Általánosságban elmondható, hogy azoknak a kérelmét utasítják el, akiknek a beadványa nem megalapozott, vagy akik a jogszabályban meghatározott feltételeket nem tudják igazolni. „E körben mérlegelésnek nincs helye. A kiutasítás területi hatályát az uniós joggal összhangban a nemzeti jogszabály határozza meg.”  Tehát ezek alapján, ha egy külföldi állampolgárnak megszűnik a tartózkodási jogosultsága, akkor haladéktalanul el kell hagynia az ország területét.

„Az idegenrendészeti hatóság mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. A döntéssel szemben igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket a jogszabályok és az egyes ügyekben hozott döntések is nevesítik” – írta válaszában az OIF a hírportálnak.

Azt is hozzátették, hogy „minden ügy egyedi elbírálás alá esik”, azaz a kiutasítás időtartamának elbírálásakor minden körülményt figyelembe vesznek. Ha a kiutasítással valaki nem ért egyet, akkor „a hatályos jogszabályokban foglaltak alapján, a jogszabályi kereteken belül kérelmezhet – akár ismételten is – tartózkodásra jogosító engedélyt”.

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.