Kiutasítottak egy amerikai tanárt az országból, pedig már több éve Budapesten tanított

Valószínűleg eljárási hiba miatt dobták vissza automatikusan a tartózkodási engedélyének megújítását. Az iskola igazgatója levélben tájékoztatta a szülőket és a diákokat, hogy a pedagógus helyzete rendezett, van hol laknia és már 10 éve Magyarországon tanít, nem követett el semmit, ami miatt kiutasíthatták volna.

  • Rodler Lili

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mi történt, az igazgató szerint a tanár és az iskola nem jó sorrendben adta be a szükséges dokumentumokat, így a kérelmet automatikusan visszadobták, írta meg a Telex a birtokába jutott igazgatói levél alapján.

A kiutasítás fényében tanárnak azonnali hatállyal el kellett hagynia az ország és az EU területét, és csak kérvényezni tudja a kitiltás visszavonását. Ha ez megtörténik, utána tudja ismét beadni a tartózkodási engedély iránti kérelmét. Az viszont bizonytalan, hogy ez a folyamat mennyi időt vesz majd igénybe. Az iskola vezetése úgy számol, hogy a tanárt 3 héttől akár 2 hónapig tartó időszakra is nélkülözniük kell. Az igazgató a levélben azt is megírta, hogy igyekeznek majd szakszerű helyettesítést találni a tanár helyére.

Az igazgató szerint ez a procedúra „teljességgel értelmetlen és értelmezhetetlen”. „Az, hogy a tanár úr 10 éve Magyarországon tanít, a magyar állam és társadalom számára kiemelten fontos közfeladatot lát el egy hiányterületen, büntetlen előéletű, diplomás tanár, rendezett háttérrel és megélhetéssel, láthatóan nem szempont. Igyekezni fogunk mindent elkövetni, minden követ megmozgatni azért, hogy a tanár úr mihamarabb újra munkába állhasson, hisz munkája, személye kiemelten fontos a közösségünk, diákjaink számára” – írja a levél végén az igazgató.

A Telex a történtek fényében megkereste az intézmény igazgatóját, a szóban forgó tanárt és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Az igazgató, mivel folyamatban lévő ügyről van szó, nem szeretett volna nyilatkozni a részletekről, a tanár urat pedig a cikkük megjelenéséig nem tudták elérni. Bár az idegenrendészet részletesen válaszolt a megkeresésükre, csak általánosságban beszéltek a folyamatokról, a konkrét ügyről ők sem.

Az idegenrendészet válasza szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon vannak a legszigorúbb idegenrendészeti szabályok. Általánosságban elmondható, hogy azoknak a kérelmét utasítják el, akiknek a beadványa nem megalapozott, vagy akik a jogszabályban meghatározott feltételeket nem tudják igazolni. „E körben mérlegelésnek nincs helye. A kiutasítás területi hatályát az uniós joggal összhangban a nemzeti jogszabály határozza meg.”  Tehát ezek alapján, ha egy külföldi állampolgárnak megszűnik a tartózkodási jogosultsága, akkor haladéktalanul el kell hagynia az ország területét.

„Az idegenrendészeti hatóság mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. A döntéssel szemben igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket a jogszabályok és az egyes ügyekben hozott döntések is nevesítik” – írta válaszában az OIF a hírportálnak.

Azt is hozzátették, hogy „minden ügy egyedi elbírálás alá esik”, azaz a kiutasítás időtartamának elbírálásakor minden körülményt figyelembe vesznek. Ha a kiutasítással valaki nem ért egyet, akkor „a hatályos jogszabályokban foglaltak alapján, a jogszabályi kereteken belül kérelmezhet – akár ismételten is – tartózkodásra jogosító engedélyt”.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.