Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A diákok több mint fele naponta 6 kilónál nehezebb táskát cipel.
Az Eduline közösségi oldalán megkérdeztük, hogy mennyire nehéz a diákok iskolatáskája. Nem reprezentatív felmérésünkre cikkünk írásáig mintegy hatvanan válaszoltak, amelyből kiderült, hogy a tanulók 55 százalékának 6 kilónál is nehezebb az iskolatáskája.
A diákok mintegy negyedének 4-5 kilós, 6 százalékuknak pedig 5-6 kilós a táskája. A legkevesebben azok voltak, akik napi szinten 2 kilónál kevesebb holmit cipelnek a hátizsákjukban az iskolába.
Természetesen nem mindegy, hogy mondjuk a hat kilós iskolatáskát egy 120 centis 25 kilós alsós, vagy egy 160 centis 50 kilós felsős viszi a hátán.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy 2004 óta jogszabály rögzíti, milyen nehéz lehet az iskolatáska. Ennek értelmében az alsósok heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege nem lehet több 3 kilónál. Ugyanis a túl nehéz táskáknak hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek.
Egy 2021-ben publikált kutatásból kiderült, hogy a 8-18 évesek között a nehezebb iskolatáska összefüggésbe hozható a hátfájással. Ha ugyanis egy fiatal túl nehéz táskát cipel, akkor megváltozik a törzs hajlási szöge, amely befolyásolja a járást és az általános stabilitást. Például túlontúl előredől, közben megváltozik a hát görbülete, ami hosszú távon a gerinc degeneratív elváltozásaihoz vezethet, de okozhat bokasüllyedést, derékfájást is.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.