A 2023-as ICILS mérésen a magyar nyolcadikosok átlagosan 505 pontot szereztek, míg a nemzetközi átlag csak 476 pont volt.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók digitális kompetenciáit vizsgáló nemzetközi ICILS mérésben (International Computer and Information Literacy Study), amelyet az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) valósít meg ötévente, 2013 óta.
Az ICILS az alábbi két területet méri:
Magyarországon a nyolcadikosok a számítógépes és információs műveltségét mérték. Vagyis, hogy a diákok "hogyan tudják a számítógépet információk feltárására, értelmezésére, kezelésére és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben."
A 2023. április 24. és május 19. közötti vizsgálatban 155 iskola 3 491 tanulója vett részt. A plusz kérdőívek segítségével pedig információkat gyűjtöttek a diákok szociális hátteréről és az információs technológiai (IKT) eszközök elérhetőségéről is.
A magyar diákok teljesítménye 505 pont volt, amely meghaladta a nemzetközi átlagot (476 pont), és olyan országokét előzte meg, mint Olaszország és Spanyolország. A nemek közötti különbség Magyarországon nem volt számottevő, míg más országokban a lányok jellemzően jobb eredményeket értek el.
A mérésben részt vevő országok átlagához (34%) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44%) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, és 20%-a a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15%).
- írja az Oktatási Hivatal.
Az eredmények alapján a tanulói teljesítményt jelentősen befolyásolja a szociális háttér és a digitális eszközök elérhetősége: például azok a diákok, akiknek otthonában több számítógép is van, jelentősen jobb eredményt értek el. Az otthoni számítógép-hozzáférés is hasonló hatással van a teljesítményre.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
