A 2023-as ICILS mérésen a magyar nyolcadikosok átlagosan 505 pontot szereztek, míg a nemzetközi átlag csak 476 pont volt.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók digitális kompetenciáit vizsgáló nemzetközi ICILS mérésben (International Computer and Information Literacy Study), amelyet az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) valósít meg ötévente, 2013 óta.
Az ICILS az alábbi két területet méri:
Magyarországon a nyolcadikosok a számítógépes és információs műveltségét mérték. Vagyis, hogy a diákok "hogyan tudják a számítógépet információk feltárására, értelmezésére, kezelésére és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben."
A 2023. április 24. és május 19. közötti vizsgálatban 155 iskola 3 491 tanulója vett részt. A plusz kérdőívek segítségével pedig információkat gyűjtöttek a diákok szociális hátteréről és az információs technológiai (IKT) eszközök elérhetőségéről is.
A magyar diákok teljesítménye 505 pont volt, amely meghaladta a nemzetközi átlagot (476 pont), és olyan országokét előzte meg, mint Olaszország és Spanyolország. A nemek közötti különbség Magyarországon nem volt számottevő, míg más országokban a lányok jellemzően jobb eredményeket értek el.
A mérésben részt vevő országok átlagához (34%) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44%) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, és 20%-a a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15%).
- írja az Oktatási Hivatal.
Az eredmények alapján a tanulói teljesítményt jelentősen befolyásolja a szociális háttér és a digitális eszközök elérhetősége: például azok a diákok, akiknek otthonában több számítógép is van, jelentősen jobb eredményt értek el. Az otthoni számítógép-hozzáférés is hasonló hatással van a teljesítményre.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
