A 2023-as ICILS mérésen a magyar nyolcadikosok átlagosan 505 pontot szereztek, míg a nemzetközi átlag csak 476 pont volt.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók digitális kompetenciáit vizsgáló nemzetközi ICILS mérésben (International Computer and Information Literacy Study), amelyet az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) valósít meg ötévente, 2013 óta.
Az ICILS az alábbi két területet méri:
Magyarországon a nyolcadikosok a számítógépes és információs műveltségét mérték. Vagyis, hogy a diákok "hogyan tudják a számítógépet információk feltárására, értelmezésére, kezelésére és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben."
A 2023. április 24. és május 19. közötti vizsgálatban 155 iskola 3 491 tanulója vett részt. A plusz kérdőívek segítségével pedig információkat gyűjtöttek a diákok szociális hátteréről és az információs technológiai (IKT) eszközök elérhetőségéről is.
A magyar diákok teljesítménye 505 pont volt, amely meghaladta a nemzetközi átlagot (476 pont), és olyan országokét előzte meg, mint Olaszország és Spanyolország. A nemek közötti különbség Magyarországon nem volt számottevő, míg más országokban a lányok jellemzően jobb eredményeket értek el.
A mérésben részt vevő országok átlagához (34%) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44%) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, és 20%-a a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15%).
- írja az Oktatási Hivatal.
Az eredmények alapján a tanulói teljesítményt jelentősen befolyásolja a szociális háttér és a digitális eszközök elérhetősége: például azok a diákok, akiknek otthonában több számítógép is van, jelentősen jobb eredményt értek el. Az otthoni számítógép-hozzáférés is hasonló hatással van a teljesítményre.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
