Digitális kompetenciamérés: a nemzetközi átlag felett teljesítettek a magyar diákok

A 2023-as ICILS mérésen a magyar nyolcadikosok átlagosan 505 pontot szereztek, míg a nemzetközi átlag csak 476 pont volt.

Az Oktatási Hivatal közleménye szerint Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók digitális kompetenciáit vizsgáló nemzetközi ICILS mérésben (International Computer and Information Literacy Study), amelyet az IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) valósít meg ötévente, 2013 óta.

Az ICILS az alábbi két területet méri:

  • a számítógépes és információs műveltséget,
  • az informatikai gondolkodást.

Magyarországon a nyolcadikosok a számítógépes és információs műveltségét mérték. Vagyis, hogy a diákok "hogyan tudják a számítógépet információk feltárására, értelmezésére, kezelésére és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben."

A 2023. április 24. és május 19. közötti vizsgálatban 155 iskola 3 491 tanulója vett részt. A plusz kérdőívek segítségével pedig információkat gyűjtöttek a diákok szociális hátteréről és az információs technológiai (IKT) eszközök elérhetőségéről is.

A magyar diákok teljesítménye 505 pont volt, amely meghaladta a nemzetközi átlagot (476 pont), és olyan országokét előzte meg, mint Olaszország és Spanyolország. A nemek közötti különbség Magyarországon nem volt számottevő, míg más országokban a lányok jellemzően jobb eredményeket értek el.

A mérésben részt vevő országok átlagához (34%) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44%) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, és 20%-a a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15%).

- írja az Oktatási Hivatal.

Az eredmények alapján a tanulói teljesítményt jelentősen befolyásolja a szociális háttér és a digitális eszközök elérhetősége: például azok a diákok, akiknek otthonában több számítógép is van, jelentősen jobb eredményt értek el. Az otthoni számítógép-hozzáférés is hasonló hatással van a teljesítményre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.