Pályaválasztási kisokos: ezt adják a két tanítási nyelvű iskolák

Közeleg a középiskolai felvételi határideje de még fogalmatok sincs, hol és mit szeretnétek tanulni? Segítünk dönteni! Új, Pályaválasztási kisokos cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, hol és mit tanulhattok, ha a következő tanévtől középiskolások lesztek. Ebben a részben a két tanítási nyelvű középiskolákról olvashattok.

  • Székács Linda

"Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!" - szól Jószef Attila Altató című költeménye.

Egész kicsi korunktól kezdve arról álmodozunk, mik leszünk majd, ha felnövünk. A válaszadás a nyolcadik osztályos diákok számára kezd egyre égetőbb lenni, hiszen nektek - és a 6- vagy 8 osztályos gimnáziumba készülő 10 és 12 éveseknek - legkésőbb 2025. február 20-án le kell adni a jelentkezést a kiválasztott középfokú iskolákba, ahol a következő tanévtől folytatnátok a tanulmányaitok. Segítünk dönteni.

Ha a nyelvtanulás a fő cél

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, idegen nyelven tett érettségi vizsga és akár díjmentesen szerzett felsőfokú nyelvvizsga is. Számos nyomós indok szólhat amellett, hogy két tanítási nyelvű középiskolát válasszatok, ha pályaválasztás előtt álltok.

Ez az intézménytípus az 1980-as években jelent meg Magyarországon Vámos Ágnes, az ELTE Neveléstudományi Intézete professzora által, aki egy bolgár tanulmányút során találkozott ilyen iskolákkal.

"A két tanítási nyelvű oktatás folyamatában a tanulók több közismereti tantárgyat célnyelven tanulnak, célnyelven szereznek új ismereteket. Korán megkezdődik a célnyelv használata információszerzésre és -átadásra, és nyilvánvalóvá válik a nyelvórán kívüli nyelvtudás fontossága. Lényeges, hogy a tanulók a célnyelv elsajátítása során építsenek meglévő ismereteikre és személyes tapasztalataikra, és fedezzék fel, hogy a célnyelvi és a tantárgyi tudás szoros kölcsönhatásban van egymással, és számos területen alkalmazható" - írja az Oktatási Hivatal.

Ahogy itt is írják, ezekben az intézményekben már 9. osztálytól kezdve legalább három közismereti tantárgyat az adott célnyelven tanulnak a diákok, valamint elvárás, hogy a 10. évfolyam végére a tanulók legalább ötven százaléka eljusson a B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga szintjére, a 12. évfolyam végére pedig legalább az osztály kilencven százaléka legyen ezen a szinten.

De akár arra is lehetőség van ezekben az iskolákban, hogy a középiskolai tanulmányaitokat C1-es felsőfokú nyelvvizsga birtokában fejezzétek be. Ráadásul díjmentesen, amennyiben az adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, illetve további két tantárgyból középszinten érettségiztek.

 

Hogyan zajlik a felvételi?

A felvételi eljárás folyamata intézményenként eltérő, ezt az iskolák a felvételi tájékoztatóikban határozzák meg.

A két tanítási nyelvű középiskolák többsége kéri a központi írásbeli felvételi vizsga megírását magyarból és matematikából, emellett gyakran szóbeli vizsgát is szerveznek, amelynek keretében felmérik a nyelvtudásotokat is az adott idegen nyelvből, hiszen az erős nyelvtudás elengedhetetlen ezekben az intézményekben.

Ha már most legalább A2-B2 szintű nyelvtudással rendelkeztek, vagy esetleg az általános iskolai tanulmányaitokat is két tanítási nyelvű intézményben végeztétek, akkor nincs miért aggódnotok.

Pályaválasztási kisokos

    Ekkor lehet jó választás a négy évfolyamos gimnázium

    Ezt adják a technikumok

    Kinek lehet jó választás a nyolc- vagy hatosztályos gimnázium?

      Hozzászólások

      Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

      Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

      Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

      A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

      Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

      Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

      „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

      Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

      Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

      A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.