Osztályokat felügyelnek, táborokba kísérnek, ebédeltetnek, ügyeletet tartanak, de akár még az inzulint is beadják a cukorbeteg diákoknak. A pedagógiai asszisztensek kulcsszerepet játszanak az iskola életében, a béremelésükről azonban továbbra sincs szó. Utánajártunk, mi mindent kell csinálnia egy pedaszinak egy általános iskolában.
A pedagógiai asszisztensek feladatai rendkívül szerteágazóak, hiszen mind adminisztratív feladatokkal, mind közvetlen tanulói támogatással is foglalkozhatnak. Az Európai Bizottság leírása szerint munkájuk során ellátják a köznevelési intézményben a gyerekek felügyeletét, illetve kísérik az egyes tanulókat vagy tanulócsoportokat. Szükség esetén gondozási tevékenységet végeznek, elsősegélyt nyújtanak. Részt vesznek az általános jellegű pedagógiai munkában, valamint annak előkészítésében, és közreműködnek az iskola szabadidős tevékenységeiben.
Az általános iskolákban 250 tanulónként 1 fő alkalmazását az állami finanszírozás garantálja.
Egy budapesti általános iskolában dolgozó pedagógiai asszisztenst kérdeztünk arról, milyen feladatokat kell ellátnia a mindennapok során: a lista szinte végtelen.
Mint megtudtuk, az iskolai élet szinte minden területén ott lehetnek az asszisztensek és segíthetik az oktatás folyamatát. Az általunk megkérdezett pedaszi elsősorban az alsós osztályokkal foglalkozik. Az elsősöknek például segít a beilleszkedésben és az iskolai szabályok megismerésében. Emellett az ebédeltetésben, a délutáni ügyeletekben és a szabadidős programokban is részt vesz, valamint felügyeli azokat az osztályokat, ahol éppen hiányzik a tanár. Ezenkívül rendszeresen kíséri az osztályokat különböző külsős eseményekre, legyen az úszás, színház, kirándulás vagy iskolai versenyek.
Itt azonban nem ér véget a lista. A különböző ünnepségeken, ha kell, dekorálnak is vagy segítenek megtanulni a verseket a fellépő diákoknak. Bár a nekünk nyilatkozó asszisztens olyan iskolában dolgozik, ahol nem kell külön felügyelni a különleges nevelést igénylő gyerekeket, más iskolákban ez is az ő feladata lenne.
A pedasziknak ugyanis különösen nagy szerepük van a speciális nevelési igényű tanulók helyzetében, akik számára az integrált oktatás csak akkor lehet igazán sikeres, ha megfelelő támogatást kapnak az iskolai környezetben. Az SNI tanulók mellett az egyéni fejlődési tempót igénylő diákokkal is foglalkozhatnak, lehetőséget biztosítva arra, hogy minden tanuló saját ritmusában haladhasson, és megkapja a szükséges segítséget az előrehaladásához.
DiabMentor képzés
Az előbb felsoroltak mellett plusz feladatot is vállalhatnak az asszisztensek, ha elvégzik a DiabMentor képzést, ami célzottan cukorbeteg gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, asszisztensek és más iskolai dolgozók számára biztosít ismereteket és készségeket.
Azok, akik elvégzik a továbbképzést, biztosíthatják az 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek támogatását. Ebbe a feladatkörbe beletartozik a napi vércukorszintmérés, az étkezések felügyelése a diéta betartása érdekében, továbbá az inzulin beadása is.
Pedagógiai asszisztensi képzés
Magyarországon pedagógiai asszisztensnek többek között akkreditált felnőttképzési intézményekben, szakképző iskolákban és egyes egyetemek tanfolyamain lehet tanulni. A képzés időtartama rendszerint 6-12 hónap, de sok esetben az elméleti oktatásra akár online formában is be lehet csatlakozni.
A képzés költsége jelentősen változhat az intézménytől függően, de általában 100 000 és 200 000 forint között mozog az ára. Bizonyos esetekben, különösen államilag támogatott intézményeknél, akár kedvezményekre vagy részletfizetésre is van lehetőség. A költség magában foglalhatja az elméleti és gyakorlati órákat, valamint a vizsgadíjat is, de a részletek intézményenként változnak.
Hány nap szabadságuk van?
A pedagógusok mellett a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak, így a pedagógiai asszisztenseknek is, 50 nap alapszabadság jár egy évben. Azonban az őszi és tavaszi szünetben az asszisztensek gyakran felügyelik az iskolába az ügyeletben lévő gyerekeket.
A törvény szerint az évi 50 napos alapszabadságból a munkáltató maximum 15 munkanapot vehet igénybe az alábbi esetekben:
Rengeteg munka, de kevés fizetés
A pedagógusok mellett a pedagógiai asszisztensekből is hiány van Magyarországon, ami komoly kihívást jelent az oktatásban. Ennek egyik fő oka az alacsony bérezés, amely nem áll arányban a munkakör által megkövetelt felelősséggel, sem a teljesítendő feladatok mennyiségével.
Az Eduline is többször beszámolt arról, hogy 2024-ben a kormány átlagosan 32,2 százalékkal növelte a pedagógusok bérét.
Augusztus 24-én pedig Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy 2025-ben tovább akarják növelni a tanárok fizetését, amit a diplomás átlagbér 80 százalékára szeretnének feltornázni. A pedagógiai asszisztensekről azonban továbbra sem esett szó, akik egyelőre nem részesülnek a béremelésből.
A pedaszik a fizetésüket általában a közalkalmazotti bértáblák alapján kapják, aminek összege függ a munkavállaló végzettségétől és attól, hány éve dolgozik a szakmájában. Emiatt a pedagógiai asszisztensek fizetése sem egységes, de bérezésük jellemzően az alsóbb kategóriákban található meg.
A pedagógiai asszisztensek – több tényezőtől függően – átlagosan havi szinten bruttó 320 000 forint körül keresnek, de ez akár bruttó 385 000 forintig is felmehet – olvasható a Pénzcentrum cikkében.
Ezek alapján a pedagógiai asszisztensek nettó 212 ezer és 256 ezer forint körüli összeget kapnak havonta, attól függően, hogy milyen képesítéssel és tapasztalattal rendelkeznek, illetve, hogy magán vagy állami és/vagy egyházi fenntartású intézményben dolgoznak.
Mint látható ez az összeg jóval az országos átlagkereset alatt van, ami a KSH adatai szerint 2024 augusztusában nettó 433 100 forint volt.
A bérek nem emelkednek, ellenben az asszisztensi munka jelentősége folyamatosan nő, hiszen az iskolákban egyre több a speciális nevelési igényű, magatartási problémákkal küzdő vagy hátrányos helyzetű diák, akik számára az asszisztensek jelenléte alapvető fontosságú lenne. A hiány miatt sok esetben a tanárok kénytelenek egyedül kezelni ezeket a helyzeteket, ami az oktatás minőségét is negatívan befolyásolja, és további terhelést ró a pedagógusokra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
