KSH: augusztusban a magyarok fele nem keresett nettóban 360 ezret

A nettó átlagkereset augusztusban 433 100 forint volt, ehhez képest a mediánbér továbbra sem éri el nettóban 400 ezret.

A KSH legfrissebb statisztikái szerint 2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt.

Az egy évvel korábbihoz képest a bruttó átlagkereset 13,1, a nettó átlagkereset 12,9, a reálkereset pedig 9,4%-kal emelkedett. A bruttó kereset mediánértéke 520 000, a nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó magyarok fele augusztusban ennél többet, a másik fele ennél kevesebbet keresett. Az viszont jó hír, hogy a nettó mediánbér 15,3%-kal meghaladta az előző év augusztusi összeget.

Ennek tükrében érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterszakos diplomái közül a mérnökinformatikusok nettóban mintegy 602 ezer forintos kezdőbérre számíthatnak (kedvezmények nélkül), a gépészmérnökök nettó 445 ezer forintos,  míg a marketingesek nettó 370 ezer forintos fizetést vihetnek haza.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István