Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Menstruációs szegénységnek azt a jelenséget nevezik, amikor a nők számára nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amelyek segítségével átvészelhetik a piros betűs napokat.
Nemcsak a higiéniai termékekből lehet hiányuk, hanem például váltásfehérneműből, szappanból is, de az is előfordulhat, hogy nincsen az otthonukban folyóvíz. Ez a probléma a serdülő lányok esetén azt eredményezi, hogy tanévenként akár 50 napot is kimaradnak az iskolából. Ezt a jelenséget szeretné a Magyar Vöröskereszt visszaszorítani, ezért szervezte meg a szervezet a Lányból nővé programját.
A szervezet 2019-es felméréséből kiderült, hogy valamilyen mértékig minden tizedik iskoláslány érintett a problémában.
„Részleges megoldásként indítottuk el a programot, amelynek keretében 500 iskolát látunk el úgynevezett RedCrossBoxokkal. Ezekben a rászoruló lányok számára higiéniai termékek, edukációs anyagok találhatók. Az intézményektől azt kérjük, hogy ezek a tanári szobában kapjanak helyet, hogy a lányok természetesnek vegyék azt, hogy a problémáikat nem kell szégyellni. A menstruáció egy fontos élettani folyamat, és szabad segítséget kérni, ha szükségük van rá” - mondta Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztésért felelős országos vezetője, a Lányból nővé projektvezetője.
A Magyar Vöröskereszt szerint az iskolák jó partnerek, így a program eddig évente több mint 20 ezer fiatalnak segített abban, hogy a menstruációja alatt is felkészülten, megfelelő higiéniai körülmények között tudjon iskolába járni.
