Menstruációs szegénység: 10-ből egy diáklány érintett

Az érintett serdülő lányok emiatt tanévenként akár 50 napot is hiányozhatnak az iskolából.

Menstruációs szegénységnek azt a jelenséget nevezik, amikor a nők számára nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amelyek segítségével átvészelhetik a piros betűs napokat.

Nemcsak a higiéniai termékekből lehet hiányuk, hanem például  váltásfehérneműből, szappanból is, de az is előfordulhat, hogy nincsen az otthonukban folyóvíz. Ez a probléma a serdülő lányok esetén azt eredményezi, hogy tanévenként akár 50 napot is kimaradnak az iskolából. Ezt a jelenséget szeretné a Magyar Vöröskereszt visszaszorítani, ezért szervezte meg a szervezet a Lányból nővé programját.

A szervezet 2019-es felméréséből kiderült, hogy valamilyen mértékig minden tizedik iskoláslány érintett a problémában.

„Részleges megoldásként indítottuk el a programot, amelynek keretében 500 iskolát látunk el úgynevezett RedCrossBoxokkal. Ezekben a rászoruló lányok számára higiéniai termékek, edukációs anyagok találhatók. Az intézményektől azt kérjük, hogy ezek a tanári szobában kapjanak helyet, hogy a lányok természetesnek vegyék azt, hogy a problémáikat nem kell szégyellni. A menstruáció egy fontos élettani folyamat, és szabad segítséget kérni, ha szükségük van rá” - mondta Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztésért felelős országos vezetője, a Lányból nővé projektvezetője.

A Magyar Vöröskereszt szerint az iskolák jó partnerek, így a program eddig évente több mint 20 ezer fiatalnak segített abban, hogy a menstruációja alatt is felkészülten, megfelelő higiéniai körülmények között tudjon iskolába járni.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.