Bruttó 676 forintért javíthatják a középszintű érettségit angolból a pedagógusok egy vidéki tankerületben

Ugyanebben a tankerületben ugyanezért tavasszal dupla ekkora összeget fizettek.

Az Indexnek egy vidéki gimnáziumi tanár írt levelet, amelyben leírta, hogy 20 éve is bruttó 2030 forint jár az érettségiztető pedagógusoknak az írásbelik javításáért és a feleletenként. A pedagógus szerint egy írásbeli érettségi kijavítása minimum 3 órát vesz igénybe, így ez a díjazás bruttó 676 forintos órabérnek felel meg.

A pedagógus a diákokat most ősszel angolból középszinten fogja érettségiztetni: 18 vizsgadolgozatot javít ki, amelyek darabjáért bruttó 2030 forint jár neki, és a szóbelin feleletenként szintén ugyennyit kap majd.

A tanár azt is kiemelte, hogy ehhez képest tavasszal ugyanezért bruttó 5 ezer forintot kapott, ezért is lepődött meg a mostani összegen a kollégáival együtt. A helyzetet árnyalja, hogy azt, hogy mennyiért kell vállalniuk az érettségiztetést csak azután tudták meg, hogy megkapták a megbízási szerződésüket.

Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban a diákmunkások átlagbére a különböző pótlékokkal, kiegészítésekkel együtt 1920 forint volt óránként.

Az őszi érettségivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.