500 ezer forintot is nyerhetnek a fiatal feltalálók az Országos Tudományos és Innovációs Olimpián

Decemberig adhatják le a diákok tudományos ötleteiket a versenyen való részvételre.

Meghirdették a 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát az ifjú feltalálók és tudósjelöltek számára.

A versenyre egyénileg vagy kétfős csapatokban lehet jelentkezni azoknak, akik 2004. szeptember 1. és 2011. augusztus 31. között születtek és még nem kezdték meg a felsőoktatási tanulmányaikat. A nevezéshez egy pályázati tervet kell beadnia a jelentkezőknek, ami lehet:

  • műszaki,
  • természettudományi,
  • környezetvédelmi,
  • informatikai,
  • valamint matematikai

területről származó bármilyen innovatív alkotás, találmány, ötlet, illetve kutató vagy fejlesztő tudományos munka eredménye.

A kidolgozott ötletek díjazásban is részesülnek: az első három helyezett 200.000 – 500.000 forintot, a kiemelt dicséretes pályázók pedig 100.000 forint jutalmat nyernek. Ezen felül a felsőoktatási felvételi eljárás során az első 3 helyezésért pluszpontot is kaphatnak a jelentkezők.

Nevezni 2024. december 2-ig lehet. Bővebb információkat a versenyről itt olvashattok.

Ha más kategóriában is ki szeretnétek próbálni magatokat, az informatikai versenyekről itt, a statisztikai versenyekről itt, a történelmi versenyekről pedig ide kattintva tudtok olvasni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.