Azoknak, akinek nem sikerült a vizsga még 2 lehetőségük van arra, hogy a 20-ból legalább 15 kérdésre jól válaszoljanak.
A Népszava értesülései szerint eddig mintegy 10 ezer pedagógus vizsgázott le a belügyminiszter által kötelezően előírt továbbképzés során, hogy "megújítsák" ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel (NAT) vagy az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban.
A 10 órás távoktatási képzésről eddig 51 ezer pedagógust értesítettek, akik közül 21 ezren regisztráltak. Körülbelül 10 ezren el is végezték a kurzust, 27 pedagógusnak azonban nem sikerült a vizsga, így nekik még 2 alkalmuk van arra, hogy az online vizsgán 20 kérdésből minimum 15-re helyesen válaszoljanak. A BM szerint a vizsgát könnyen lehetett teljesíteni, ha valaki követette a tartalmakat.
A BM a portálnak elküldött levelében azt írta, hogy eddig az óvodapedagógusok részéről érkeztek visszajelzések, amelynek pozitívak voltak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője azonban úgy fogalmazott, hogy a képzést rengeteg pedagógus megalázónak tartja. Ráadásul azt sem tudni, hogy a teljesítményértékelés során hány pont jár érte vagy ennyi fizetésemelést kapnak azok, akik 80 százalék fölött teljesítenek.
Arról nem is beszélve, hogy Nagy szerint a vizsgán feltett kérdések szakmaiatlanok és primitívek. A szakszervezethez eljutott vizsgán például volt olyan kérdés, hogy mi a célja a korszerű idegennyelv-tanításnak? Itt két, előre megírt válasz közül lehet választani, az egyik a „szavak tanulása”, a másik a tanuló „nyelvi cselekvőképességének fejlesztése". A helyes választ erre még egy kisdiák is tudja.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
