Hány nap szabadságuk van a pedagógusoknak és mikor vehetik ki?

Csak a tanítási szünetekben mehetnek szabadságra? Van beleszólása az igazgatónak a szabadságolásokba? Behívhatnak a szabim alatt dolgozni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Székács Linda

"Nem lehet, nem vehetek ki olyankor szabadságot" - válaszolta egy fiatal pedagógus barátnőm, amikor azt kérdeztem tőle, hogy jövő év elején, januárban vagy februárban elutazunk-e valahová néhány napra.

A státusztörvény szerint a pedagógusoknak és a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak 50 nap alapszabadság jár egy évre. A szabadságok száma ugyanakkor ennél több is lehet; például abban az esetben, ha 16 éven aluli gyereket nevelnek, vagy először kötnek házasságot.

Ezek többségét ugyanakkor a pedagógusoknak meghatározott időpontokban; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben kell kivenniük. 15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet, többek között például

  • a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljából, vagy
  • továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
  • ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

Évi 50 nap szabadságból a pedagógusok mindössze 7 munkanappal rendelkezhetnek saját maguk, ezek időpontjait pedig a státusztörvény értelmében legalább öt munkanappal korábban kötelesek közölni a munkáltatóikkal.

"A szabadság igénybevételét az igazgatónak írásban érdemes közölni. Azért jobb ezt írásban tenni, hogy legyen nyoma, legyen egyértelmű, hogy mikor igényelted a szabadságot, mert vita esetén ennek bizonyítása fontos. Az évi hét munkanap szabadság igénybevételét tehát nem kérelmezni kell, hanem bejelenteni. A szabadság igénybevételét nem kell megindokolni, mert ez egy törvényben biztosított jog" - írja ezzel kapcsolatban a honlapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Mondhat nemet az igazgató a szabadság kiadására?

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője szerint a munkáltatók számos alkalommal adnak megtévesztő vagy félrevezető tájékoztatást a kiadandó szabadságokkal kapcsolatban. Sőt, az is előfordul, hogy visszaélnek vele; például nem engedélyezik arra hivatkozva, hogy a szabadnapokat a közelgő szünetre kell tartalékolni, vagy egyfajta retorzióként alkalmazzák. Mindez azonban jogsértő, mivel nincs olyan szabály, amely szerint a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül ne vehetnének ki szabadságot.

Sőt, a státusztörvényben kifejezetten az szerepel, hogy amennyiben a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban közli, hogy szeretne szabadságot kivenni, a munkáltató - vagyis az iskolaigazgató - ezt nem tagadhatja meg tőle. Az ugyanis a státusztörvény szerint a köznevelési foglalkoztatott alanyi joga, hogy évi 7 nap szabadságot legfeljebb két részletben kivegyen.

"Ha a szünet munkanapjaira nincs már a kollégának szabadsága, az igazgató dolga, hogy munkavégzést rendeljen el, amely lehet otthoni munkavégzés is (pl. adminisztráció, oktató-nevelőmunka tervezése, szakirodalom tanulmányozása vagy más, a munkakörrel összefüggő tevékenység)" - írja a PDSZ.

A státusztörvény ugyanakkor azt lehetővé teszi, hogy egy adott pedagógust visszarendeljen a szabadságáról az igazgató. Ezt a lehetőséget ugyanakkor csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha az

  • kivételesen fontos köznevelési érdek, vagy
  • az intézmény működését közvetlenül és súlyosan sértő ok.

A PDSZ szerint ilyen lehet például valamilyen katasztrófahelyzet, vagy ha a gyerekek felügyelete máshogy nem szervezhető meg.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.