Mi az az OPM, és miért kell minden nyolcadikosnak megírni?

„Szívesen dolgozom csapatban” – ilyen és ehhez hasonló állításokra kell válaszolnia a nyolcadikos diákoknak az országos pályaorientációs mérésen (OPM), amelyben segítséget kaphatnak arról, milyen irányban érdemes továbbtanulniuk.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén is 2500 intézmény több mint 4000 nyolcadik évfolyamos osztályából mintegy 75 000 tanuló vesz részt a vizsgálatban, amit az iskolákban szeptember 17. és október 9. között tartanak. Először a 2020/2021-es tanévben szervezték az OPM-et, így a mostani már az ötödik alkalom.

A mérés célja egyrészt a tanulók közvetlen tájékoztatása, másrészt az érintett szülők és pedagógusok figyelmének felhívása a pályaorientáció fontosságára és a sikeres pályaorientációt támogató eszközökre, módszerekre.

- olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

A mérést az iskolákban tanórai keretek között végzik ősszel. Aki valamilyen okból nem tudja az iskolában kitölteni az OPM-et, például egyéni tanrend miatt, az otthon is válaszolhat 45 perc alatt a 90 kérdésből álló feladatsorra.

Nincs jó vagy rossz válasz

Nem kell megijednetek, hiszen leginkább az érdeklődési körötökre és a kompetenciáitokra kíváncsiak a mérés során. Így például olyan egyszerű kérdésekre kell válaszolnotok, hogy mennyire jellemző rád, hogy szívesen dolgozol csapatban. Itt az alábbi lehetőségek közül választhattok:

  • Így van.
  • Nem így van.
  • Nem tudom eldönteni.

Jó, ha tudjátok, hogy mindig csak egy választ jelölhettek be és nincsen rossz megoldás. Minden kérdés segíthet abban, hogy eldöntsétek, a későbbiekben milyen területen érdemes továbbtanulnotok.

Ha végeztetek egy kérdéssel, mindig kattintsatok a „tovább” gombra a következő kérdésre, a „vissza” gombbal pedig az előző kérdésre adott válaszotokat láthatjátok, amit a kérdőív lezárásáig még módosíthattok.

Fontos, hogy a használathoz nem kell regisztrálnotok, de a végén meg kell adnotok a mérési azonosítótokat. A visszajelző lapot elküldhetitek egy általatok megadott e-mail-címre, de a válaszaitokkal együtt is letölthetitek. Erre azonban csak október 9-ig van lehetőségetek.

Ne felejtsétek, az OPM-kérdőív kitöltése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kiválasszátok milyen irányba tanulnátok tovább, azonban ötleteket adhat „a mérlegeléshez, az érdeklődéshez, felkészültséghez leginkább illeszkedő lehetőség kiválasztásához.”

A POM is segíthet a pályaválasztásban

Ha még ezután is bizonytalanok vagytok, akkor az Oktatási Hivatal ingyenes alkalmazása, a POM (Pályaorientációs Mérő- és Támogatóeszköz) is a segítségetekre lehet. Itt egy egyszerű e-mailes regisztráció után bárki (nem csak tanuló) kitöltheti az összesen négy - hosszabb-rövidebb kérdésekből álló - pályaválasztási kérdőívet. A POM a különböző szakmákról és képzésekről is tájékoztat, továbbá a lakóhelyetekhez közelebbi, a továbbtanulást biztosító intézményeket is felsorolja.

A négy teszt - érdeklődés, kompetenciák, személyes tulajdonságok és MTMI - egyenként 30-50 kérdésből áll, többségében azt kell kiválasztanotok, hogy mennyire jellemző rátok az adott állítás. Nagyrészt a klasszikus pályaválasztási tesztekben megszokott kérdésekre kell válaszolnotok, mint a "sokszor vannak szokatlan ötleteim" vagy a "szabadidőmben szeretek szerelni", de akad közöttük egy-két izgalmasabb állítás is. Mint például az, hogy mennyire jellemző rátok, hogy egyedül is szívesen megszerveznétek egy házibulit.

A kérdőívek kitöltése után visszajelzést kaptok magatokról, így kaphattok ötletet, javaslatokat, milyen irányba lenne érdemes továbbtanulnotok. Azt azonban nem szabad elfelejtenetek, hogy a POM segít a tájékozódásban, de végül választanotok, döntenetek nektek kell.

A POM-ot ezen a linken érhetitek el.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.