Elkezdődtek az iskolákban a MaTalent mérések, de mi is ez pontosan?

Az 5. évfolyamosok számára összeállított online tesztre az iskolák külön jelentkezhettek szeptember 9-ig. A program célja, hogy kiszűrjék azokat a diákokat, akik a korosztályi átlagnál fejlettebb matematikai gondolkodással rendelkeznek.

  • Rodler Lili

Az Oktatási Hivatal a TehetségKapu közreműködésével szeptember 23-27. között bonyolítja le az országos MaTalent tehetségazonosító felmérést, amelyre egyébként nem csak hazai, de külhoni intézmények is jelentkezhettek.

Tavaly 497 hazai intézmény 13 900 tanulója, és összesen 41 külföldi iskola – román, szerb, ukrán és szlovák – 750 diákja csatlakozott a programhoz. Az iskolák nemcsak felmérhették a matematikában kiemelkedően tehetséges diákjaik számát, hanem a saját intézményük tehetséggondozó programja is összesen 58 000 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetett.

A felmérés során az értékelésnél a tanulók készségeit vizsgálják. Az erre kifejlesztett képességmodell, képességpontokban gondolkozik, ami arra koncentrál, hogy az adott tanuló milyen nehézségű feladatot oldott meg.

A metódus például különbséget tud tenni két olyan diák között, akik ugyanannyi feladatot teljesítettek, de ez egyik túlnyomórészt könnyebbeket, míg a másik diák nehezebbeket oldott meg. A feladatok megoldására a tanulóknak 45 perc áll rendelkezésükre. SNI/BTMN-es tanulók is részt vehetnek rajta.

A tavalyi adatok alapján a „tehetségígéretek” kategóriába tartozott a résztvevő diákok 25%-a, akik megugrották az 569 pontot. „Kiemelkedő tehetségfejlődésű tanulók” kategóriába tartozott a diákok 7%-a, akik legalább 661 pontot elértek, és „átütő tehetségfejlődésű tanulók” kategóriába tartozott a résztvevő diákok 1%-a. Ők 741 pont felett teljesítettek.

A program elsődleges célja, hogy minél korábban kiszűrhesse tehetséges gyerekeket, akik ezután részt vehetnek egy speciális fejlesztőprogramon, ahol kiaknázhatják a bennük rejlő lehetőségeket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.