Az 5. évfolyamosok számára összeállított online tesztre az iskolák külön jelentkezhettek szeptember 9-ig. A program célja, hogy kiszűrjék azokat a diákokat, akik a korosztályi átlagnál fejlettebb matematikai gondolkodással rendelkeznek.
Az Oktatási Hivatal a TehetségKapu közreműködésével szeptember 23-27. között bonyolítja le az országos MaTalent tehetségazonosító felmérést, amelyre egyébként nem csak hazai, de külhoni intézmények is jelentkezhettek.
Tavaly 497 hazai intézmény 13 900 tanulója, és összesen 41 külföldi iskola – román, szerb, ukrán és szlovák – 750 diákja csatlakozott a programhoz. Az iskolák nemcsak felmérhették a matematikában kiemelkedően tehetséges diákjaik számát, hanem a saját intézményük tehetséggondozó programja is összesen 58 000 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetett.
A felmérés során az értékelésnél a tanulók készségeit vizsgálják. Az erre kifejlesztett képességmodell, képességpontokban gondolkozik, ami arra koncentrál, hogy az adott tanuló milyen nehézségű feladatot oldott meg.
A metódus például különbséget tud tenni két olyan diák között, akik ugyanannyi feladatot teljesítettek, de ez egyik túlnyomórészt könnyebbeket, míg a másik diák nehezebbeket oldott meg. A feladatok megoldására a tanulóknak 45 perc áll rendelkezésükre. SNI/BTMN-es tanulók is részt vehetnek rajta.
A tavalyi adatok alapján a „tehetségígéretek” kategóriába tartozott a résztvevő diákok 25%-a, akik megugrották az 569 pontot. „Kiemelkedő tehetségfejlődésű tanulók” kategóriába tartozott a diákok 7%-a, akik legalább 661 pontot elértek, és „átütő tehetségfejlődésű tanulók” kategóriába tartozott a résztvevő diákok 1%-a. Ők 741 pont felett teljesítettek.
A program elsődleges célja, hogy minél korábban kiszűrhesse tehetséges gyerekeket, akik ezután részt vehetnek egy speciális fejlesztőprogramon, ahol kiaknázhatják a bennük rejlő lehetőségeket.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
