Játékalapú oktatás helyett egy évvel előrébb hoznák az iskolakezdést Svédországban

A kormány terve szerint a hatévesekre vonatkozó kötelező óvodai évet 2028-tól már az általános iskolában is meg lehet majd csinálni.

Svédország oktatási rendszerének átalakítása miatt a svéd gyerekek 2028-tól egy évvel korábban fogják elkezdeni az iskolát, mint jelenleg. A cél a fiatalabb gyerekek játékalapú oktatásáról való átnevelése – írja a The Guardian.

A Mérsékelt Párt vezetésével és a szélsőjobboldali Svéd Demokraták által támogatott jobbközép koalíciós kormány ötletét csütörtökön, a 2025-ös költségvetés bemutatása alkalmával jelentették be, amelyet a baloldali szociáldemokraták is támogattak.

Johan Pehrson oktatási miniszter azt mondta, "az iskolának vissza kell térnie az alapokhoz". Ezt azzal akarják elérni, hogy nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az írás és olvasás korai megtanulására, valamint a matematikára.

"Ennek ahhoz kell vezetnie, hogy a diákok jobb lehetőséget kapjanak az olyan alapvető készségek fejlesztésére, mint az olvasás, az írás és a számolás, és elérjék céljaikat az iskolában"

- nyilatkozta a miniszter.

A kritikusok szerint azonban a terv ellentmond azoknak a kutatásoknak, amelyek azt mutatják, hogy a gyerekek fejlődését leginkább a játékalapú tanulási környezet támogatja, ösztönözve őket arra, hogy tapasztaljanak, alkossanak és fejlődjenek a játék, kíváncsiság és irányított felfedezés révén. A szakszervezeti vezetők attól félnek, hogy a változtatás miatt sok speciális óvodai tanár munkája szűnhet meg a jövőben.

Christian Eidevald professzor a kora gyerekkori oktatás kapcsán a Södertörn Egyetemen elmondta:

„azzal, hogy egy hatéves gyereket benyomunk a formalizált iskolai környezetbe, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük az alapvető játék-alapú tanítási módszereket, amelyekről már korábban kimutatták, hogy elősegítik a gyerekek fejlődését.”

Majd hozzátette, hogy ez nem csak pedagógiai preferencia. A tanulmányok megerősítették, hogy a játék a korai tanulásnak és az olyan kritikus készségek fejlesztésének az alapja, mint a nyelv és a problémamegoldás.

Voltak szakértők, akik viszont pozitívan értékelték az újítás ötletét. Johannes Westberg, a hollandiai Groningen Egyetem oktatóprofesszora szerint ezzel a lépéssel jobban összhangba kerülnének Európa többi részével.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?