A kormány terve szerint a hatévesekre vonatkozó kötelező óvodai évet 2028-tól már az általános iskolában is meg lehet majd csinálni.
Svédország oktatási rendszerének átalakítása miatt a svéd gyerekek 2028-tól egy évvel korábban fogják elkezdeni az iskolát, mint jelenleg. A cél a fiatalabb gyerekek játékalapú oktatásáról való átnevelése – írja a The Guardian.
A Mérsékelt Párt vezetésével és a szélsőjobboldali Svéd Demokraták által támogatott jobbközép koalíciós kormány ötletét csütörtökön, a 2025-ös költségvetés bemutatása alkalmával jelentették be, amelyet a baloldali szociáldemokraták is támogattak.
Johan Pehrson oktatási miniszter azt mondta, "az iskolának vissza kell térnie az alapokhoz". Ezt azzal akarják elérni, hogy nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az írás és olvasás korai megtanulására, valamint a matematikára.
"Ennek ahhoz kell vezetnie, hogy a diákok jobb lehetőséget kapjanak az olyan alapvető készségek fejlesztésére, mint az olvasás, az írás és a számolás, és elérjék céljaikat az iskolában"
- nyilatkozta a miniszter.
A kritikusok szerint azonban a terv ellentmond azoknak a kutatásoknak, amelyek azt mutatják, hogy a gyerekek fejlődését leginkább a játékalapú tanulási környezet támogatja, ösztönözve őket arra, hogy tapasztaljanak, alkossanak és fejlődjenek a játék, kíváncsiság és irányított felfedezés révén. A szakszervezeti vezetők attól félnek, hogy a változtatás miatt sok speciális óvodai tanár munkája szűnhet meg a jövőben.
Christian Eidevald professzor a kora gyerekkori oktatás kapcsán a Södertörn Egyetemen elmondta:
„azzal, hogy egy hatéves gyereket benyomunk a formalizált iskolai környezetbe, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük az alapvető játék-alapú tanítási módszereket, amelyekről már korábban kimutatták, hogy elősegítik a gyerekek fejlődését.”
Majd hozzátette, hogy ez nem csak pedagógiai preferencia. A tanulmányok megerősítették, hogy a játék a korai tanulásnak és az olyan kritikus készségek fejlesztésének az alapja, mint a nyelv és a problémamegoldás.
Voltak szakértők, akik viszont pozitívan értékelték az újítás ötletét. Johannes Westberg, a hollandiai Groningen Egyetem oktatóprofesszora szerint ezzel a lépéssel jobban összhangba kerülnének Európa többi részével.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
