Eduline-felmérés: havonta mennyi osztálypénzt kell fizetni?

Kirándulásra, teremdíszítésre, papírzsepire vagy éppenséggel színházbérletre? Mutatjuk, hogy az Eduline nem reprezentatív felmérése szerint, mennyit osztálypénzt kell fizetni a 2024/2025-ös tanévben.

A tanév második-harmadik hetében általában a legtöbb általános-és középiskolákban megszervezik a szülői értekezleteket, ahol felmerülhet az osztálypénz kérdése. A szülők ilyenkor általában közösen szavazzák meg, hogy szükség van-e osztálypénzre, és ha igen, akkor mennyire.

Ennek apropóján készítettünk egy szavazást a közösségi oldalunkon, amelyre cikkünk írásáig mintegy 140-en reagáltak. Ebben arra kíváncsiak, hogy havonta mennyi osztálypénzt szednek az iskolákban. A válaszadók 35 százaléka az 1001-2000 forint közötti összeget fizet. Ugyanennyien jelölték be azt is, hogy náluk az osztálypénz nulla és 1000 forint közötti tartományba esik.

 

A felmérésben résztvevők mintegy 30 százalékának azonban mélyen bele kell nyúlnia a zsebébe, a válaszadók

  • 13 százaléka 2001-3000 forintot,
  • 6 százaléka 3001-4000 forintot
  • 11 százaléka pedig 4001 forintnál is több osztálypénzt fizet havonta.

A szavazás alatt többen kifejtették, hogyaz az osztálypénz nagysága sok mindentől függ például az osztály szeretne-e több napos osztálykirándulásra menni, vagy ebből finanszírozzák a terem díszítését vagy éppenséggel az osztályban kitett papírzsepit.

Néhányan megjegyezték azt is, hogy az osztálypénzt általában egy félévre vagy egy teljes tanévre előre szokták rendezni. Van olyan iskola, ahol osztályszámlára utalják, de olyan is, ahol az osztálypénzt gyűjtő szülő borítékban és készpénzben kéri az összeget.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.