Eduline-felmérés: havonta mennyi osztálypénzt kell fizetni?

Kirándulásra, teremdíszítésre, papírzsepire vagy éppenséggel színházbérletre? Mutatjuk, hogy az Eduline nem reprezentatív felmérése szerint, mennyit osztálypénzt kell fizetni a 2024/2025-ös tanévben.

A tanév második-harmadik hetében általában a legtöbb általános-és középiskolákban megszervezik a szülői értekezleteket, ahol felmerülhet az osztálypénz kérdése. A szülők ilyenkor általában közösen szavazzák meg, hogy szükség van-e osztálypénzre, és ha igen, akkor mennyire.

Ennek apropóján készítettünk egy szavazást a közösségi oldalunkon, amelyre cikkünk írásáig mintegy 140-en reagáltak. Ebben arra kíváncsiak, hogy havonta mennyi osztálypénzt szednek az iskolákban. A válaszadók 35 százaléka az 1001-2000 forint közötti összeget fizet. Ugyanennyien jelölték be azt is, hogy náluk az osztálypénz nulla és 1000 forint közötti tartományba esik.

 

A felmérésben résztvevők mintegy 30 százalékának azonban mélyen bele kell nyúlnia a zsebébe, a válaszadók

  • 13 százaléka 2001-3000 forintot,
  • 6 százaléka 3001-4000 forintot
  • 11 százaléka pedig 4001 forintnál is több osztálypénzt fizet havonta.

A szavazás alatt többen kifejtették, hogyaz az osztálypénz nagysága sok mindentől függ például az osztály szeretne-e több napos osztálykirándulásra menni, vagy ebből finanszírozzák a terem díszítését vagy éppenséggel az osztályban kitett papírzsepit.

Néhányan megjegyezték azt is, hogy az osztálypénzt általában egy félévre vagy egy teljes tanévre előre szokták rendezni. Van olyan iskola, ahol osztályszámlára utalják, de olyan is, ahol az osztálypénzt gyűjtő szülő borítékban és készpénzben kéri az összeget.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.