Levelet írt az iskoláknak Belügyminisztérium, mit tegyenek, ha képviselők látogatnának az intézménybe

Az európai parlamenti és országgyűlési képviselők látogatását törvények szabályozzák.

  • Székács Linda

"A Belügyminisztérium hosszú levélben utasítja az iskolaigazgatókat, hogy hogyan kell megakadályozniuk, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselők bejárják az iskolájukat és esetleg megmutassák a leroggyant épületet (vagy esetleg hőmérőzzenek a tanteremben)" - írja Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a Facebookon egy birtokába jutott levélre hivatkozva.

A Maruzsa Zoltán által aláírt, a Belügyminisztérium pecsétjével ellátott levélben az iskolaigazgatók figyelmét arra hívják fel, hogy az országgyűlési képviselők és európai parlamenti képviselők a köznevelési intézmények, tehát iskolák, óvodák, gyógypedagógiai intézmények területére milyen módon léphetnek be. Ezeket ugyanis jogszabályok és törvények szabályozzák.

Ezek alapján

  • az igazgatók csak "a munkájukhoz szükséges mértékben kötelesek" felvilágosítást adni,
  • annak módjáról a képviselőknek előzetesen egyeztetniük kell az intézményvezetőkkel. Ez magába foglalja az egyeztetés időpontját, helyszínét, a megkeresés tartalmát és tárgyát, hogy az igazgató arra felkészülhessen.
  • az intézményvezetőknek kötelezniük kell a képviselőket a képviselői igazolványuk felmutatására. Ennek elmaradása esetén a belépést megtagadhatják.

Az országgyűlési képviselők és parlamenti képviselők nem jogosultak a tanórákat, a foglalkozásokat megzavarni, a tanulókról, az alkalmazottakról kép-, illetve hangfelvételt készíteni, ugyanis ezek már az érintettek nyugalmának megzavarásával járhatnak, illetve aránytalan sérelem okozását eredményezhetik

- írják.

Hozzáteszik azt is, hogy az intézmény működéséről felvilágosítást csak az igazgató adhat.

 

Még egy újabb elkövetési forma: a bölcsödézés. A 444 az általam bemutatott "bölcsöde" után (EU-s százmilliókból épített...

Posted by Hadházy Ákos on Wednesday, September 4, 2024
Hadházy emlékeztet arra, hogy a rendszerváltástól 2019-ig a képviselőknek joga volt minden állami intézménybe szabadon belépni, 2019-től azonban ez szinte lehetetlen.

"A képviselő ne akarja látni hulló vakolatot, a rozzant vécét, papír nélkül, a moslékot, amit a gyerek elé tesznek a menzán, (szóljon előre, hogy aznap legyen wc papír és jó kaja a menzán), pláne ne akarjon hőmérőzni, vagy méginkább , ne akarjon az igazgatón kívül más tanárral, horribile dictu, gyerekkel beszélni, a "nyugalmukat megzavarni" (azt ugye csak fideszes politikus bácsik tehetik, ők simogathatják is a gyerekeket)" - szerepel az országgyűlési képviselő bejegyzésében.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.