Levelet írt az iskoláknak Belügyminisztérium, mit tegyenek, ha képviselők látogatnának az intézménybe

Az európai parlamenti és országgyűlési képviselők látogatását törvények szabályozzák.

  • Székács Linda

"A Belügyminisztérium hosszú levélben utasítja az iskolaigazgatókat, hogy hogyan kell megakadályozniuk, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselők bejárják az iskolájukat és esetleg megmutassák a leroggyant épületet (vagy esetleg hőmérőzzenek a tanteremben)" - írja Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a Facebookon egy birtokába jutott levélre hivatkozva.

A Maruzsa Zoltán által aláírt, a Belügyminisztérium pecsétjével ellátott levélben az iskolaigazgatók figyelmét arra hívják fel, hogy az országgyűlési képviselők és európai parlamenti képviselők a köznevelési intézmények, tehát iskolák, óvodák, gyógypedagógiai intézmények területére milyen módon léphetnek be. Ezeket ugyanis jogszabályok és törvények szabályozzák.

Ezek alapján

  • az igazgatók csak "a munkájukhoz szükséges mértékben kötelesek" felvilágosítást adni,
  • annak módjáról a képviselőknek előzetesen egyeztetniük kell az intézményvezetőkkel. Ez magába foglalja az egyeztetés időpontját, helyszínét, a megkeresés tartalmát és tárgyát, hogy az igazgató arra felkészülhessen.
  • az intézményvezetőknek kötelezniük kell a képviselőket a képviselői igazolványuk felmutatására. Ennek elmaradása esetén a belépést megtagadhatják.

Az országgyűlési képviselők és parlamenti képviselők nem jogosultak a tanórákat, a foglalkozásokat megzavarni, a tanulókról, az alkalmazottakról kép-, illetve hangfelvételt készíteni, ugyanis ezek már az érintettek nyugalmának megzavarásával járhatnak, illetve aránytalan sérelem okozását eredményezhetik

- írják.

Hozzáteszik azt is, hogy az intézmény működéséről felvilágosítást csak az igazgató adhat.

 

Még egy újabb elkövetési forma: a bölcsödézés. A 444 az általam bemutatott "bölcsöde" után (EU-s százmilliókból épített...

Posted by Hadházy Ákos on Wednesday, September 4, 2024
Hadházy emlékeztet arra, hogy a rendszerváltástól 2019-ig a képviselőknek joga volt minden állami intézménybe szabadon belépni, 2019-től azonban ez szinte lehetetlen.

"A képviselő ne akarja látni hulló vakolatot, a rozzant vécét, papír nélkül, a moslékot, amit a gyerek elé tesznek a menzán, (szóljon előre, hogy aznap legyen wc papír és jó kaja a menzán), pláne ne akarjon hőmérőzni, vagy méginkább , ne akarjon az igazgatón kívül más tanárral, horribile dictu, gyerekkel beszélni, a "nyugalmukat megzavarni" (azt ugye csak fideszes politikus bácsik tehetik, ők simogathatják is a gyerekeket)" - szerepel az országgyűlési képviselő bejegyzésében.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.