Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az európai parlamenti és országgyűlési képviselők látogatását törvények szabályozzák.
"A Belügyminisztérium hosszú levélben utasítja az iskolaigazgatókat, hogy hogyan kell megakadályozniuk, hogy az országgyűlési és európai parlamenti képviselők bejárják az iskolájukat és esetleg megmutassák a leroggyant épületet (vagy esetleg hőmérőzzenek a tanteremben)" - írja Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a Facebookon egy birtokába jutott levélre hivatkozva.
A Maruzsa Zoltán által aláírt, a Belügyminisztérium pecsétjével ellátott levélben az iskolaigazgatók figyelmét arra hívják fel, hogy az országgyűlési képviselők és európai parlamenti képviselők a köznevelési intézmények, tehát iskolák, óvodák, gyógypedagógiai intézmények területére milyen módon léphetnek be. Ezeket ugyanis jogszabályok és törvények szabályozzák.
Ezek alapján
Az országgyűlési képviselők és parlamenti képviselők nem jogosultak a tanórákat, a foglalkozásokat megzavarni, a tanulókról, az alkalmazottakról kép-, illetve hangfelvételt készíteni, ugyanis ezek már az érintettek nyugalmának megzavarásával járhatnak, illetve aránytalan sérelem okozását eredményezhetik
- írják.
Hozzáteszik azt is, hogy az intézmény működéséről felvilágosítást csak az igazgató adhat.
Még egy újabb elkövetési forma: a bölcsödézés. A 444 az általam bemutatott "bölcsöde" után (EU-s százmilliókból épített...
Posted by Hadházy Ákos on Wednesday, September 4, 2024
"A képviselő ne akarja látni hulló vakolatot, a rozzant vécét, papír nélkül, a moslékot, amit a gyerek elé tesznek a menzán, (szóljon előre, hogy aznap legyen wc papír és jó kaja a menzán), pláne ne akarjon hőmérőzni, vagy méginkább , ne akarjon az igazgatón kívül más tanárral, horribile dictu, gyerekkel beszélni, a "nyugalmukat megzavarni" (azt ugye csak fideszes politikus bácsik tehetik, ők simogathatják is a gyerekeket)" - szerepel az országgyűlési képviselő bejegyzésében.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.