Ahhoz, hogy egy biztosító lopás esetén fizessen, az iskoláknak naponta átadási bizonylatokat kellene alkalmazni.
Naponta akár 50-100 millió forint értékű műszaki eszköz tárolásáról kell gondoskodniuk az iskoláknak hétfőtől a kormány új, mobiltelefonokat korlátozó rendelete értelmében. Erre azonban sem a személyi, sem a műszaki feltételek nem állnak rendelkezésre.
Vannak iskolák, ahol műanyag dobozokban, máshol a portán vagy az igazgatói irodában tárolják a készülékeket, és olyanok is, ahol azt kérték a diákoktól, hogy tegyék bele egy zokniba a telefonjaikat és egyéb okoseszközeiket, hogy azok lehetőleg ne sérüljenek.
Azt, hogy mi történik, ha egy eszköz esetleg eltűnik, egyelőre senki sem tudja. Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta; a telefonokért az iskolák, oktatási intézmények felelősek.
"Azok a biztosítások, amelyeket a készülék tulajdonosai tudnak megkötni a vásárláskor, csak az iskolában leadott készülékek sérülése esetén fizetnek, eltűnésük esetén nem" - írja az Eduline-nak küldött közleményében az Insura biztosításközvetítő.
Kozma Gábor vezérigazgató szerint ha a tárolásra kijelölt helyről eltűnik egy mobiltelefon, egy biztosítói térítéshez elengedhetetlen annak bizonyítása, hogy valóban benne is volt, ami naponta átadási bizonylatok alkalmazását igényelné, amelynek minimális információként a készülék gyártási számát is tartalmaznia kellene. Egyedül ez a tényező annyi pótlólagos adminisztrációs terhet jelentene, amit szerinte az iskolák nem képesek kezelni.
"Számolni kell azzal is, hogy lesz olyan diák, aki visszaél a nyilvántartási pontatlanságokkal. Már az első napokban kiderült, hogy vannak, akik régi, használaton kívüli készüléket adnak le jelenlegi mobiltelefonjuk helyett. Amennyiben ezzel párhuzamosan fennmarad a lehetősége annak, hogy a nyilvántartásban az új, értékesebb készülék adatait rögzítsék, az biztosítási szempontból kezelhetetlen helyzetet teremt" - áll a közleményben.
Hogy az elméletben nagyon is látható problémák a gyakorlatban kezelhetőek lesznek-e, az az Insura szakértője szerint a következő hónapokban fog kiderülni. Ameddig ezen tapasztalatok nyomán nem alakul ki egy egységes, jól áttekinthető és megbízható rendszer, addig arra sem lehet számítani, hogy az iskolák érdemi biztosítói támogatást kapjanak a telefonokkal kapcsolatos kockázatok kezelésében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
