Ahhoz, hogy egy biztosító lopás esetén fizessen, az iskoláknak naponta átadási bizonylatokat kellene alkalmazni.
Naponta akár 50-100 millió forint értékű műszaki eszköz tárolásáról kell gondoskodniuk az iskoláknak hétfőtől a kormány új, mobiltelefonokat korlátozó rendelete értelmében. Erre azonban sem a személyi, sem a műszaki feltételek nem állnak rendelkezésre.
Vannak iskolák, ahol műanyag dobozokban, máshol a portán vagy az igazgatói irodában tárolják a készülékeket, és olyanok is, ahol azt kérték a diákoktól, hogy tegyék bele egy zokniba a telefonjaikat és egyéb okoseszközeiket, hogy azok lehetőleg ne sérüljenek.
Azt, hogy mi történik, ha egy eszköz esetleg eltűnik, egyelőre senki sem tudja. Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta; a telefonokért az iskolák, oktatási intézmények felelősek.
"Azok a biztosítások, amelyeket a készülék tulajdonosai tudnak megkötni a vásárláskor, csak az iskolában leadott készülékek sérülése esetén fizetnek, eltűnésük esetén nem" - írja az Eduline-nak küldött közleményében az Insura biztosításközvetítő.
Kozma Gábor vezérigazgató szerint ha a tárolásra kijelölt helyről eltűnik egy mobiltelefon, egy biztosítói térítéshez elengedhetetlen annak bizonyítása, hogy valóban benne is volt, ami naponta átadási bizonylatok alkalmazását igényelné, amelynek minimális információként a készülék gyártási számát is tartalmaznia kellene. Egyedül ez a tényező annyi pótlólagos adminisztrációs terhet jelentene, amit szerinte az iskolák nem képesek kezelni.
"Számolni kell azzal is, hogy lesz olyan diák, aki visszaél a nyilvántartási pontatlanságokkal. Már az első napokban kiderült, hogy vannak, akik régi, használaton kívüli készüléket adnak le jelenlegi mobiltelefonjuk helyett. Amennyiben ezzel párhuzamosan fennmarad a lehetősége annak, hogy a nyilvántartásban az új, értékesebb készülék adatait rögzítsék, az biztosítási szempontból kezelhetetlen helyzetet teremt" - áll a közleményben.
Hogy az elméletben nagyon is látható problémák a gyakorlatban kezelhetőek lesznek-e, az az Insura szakértője szerint a következő hónapokban fog kiderülni. Ameddig ezen tapasztalatok nyomán nem alakul ki egy egységes, jól áttekinthető és megbízható rendszer, addig arra sem lehet számítani, hogy az iskolák érdemi biztosítói támogatást kapjanak a telefonokkal kapcsolatos kockázatok kezelésében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
