Hiába szellőztetnek, van olyan iskola, ahol 31 fok van a tanteremben délben

Az egyik budapesti iskolában a teremben 31,5 fokot mértek a tanteremben.

Volt olyan diák, aki az RTL Híradójának azt mondta, hogy szinte megsülnek a melegtől az iskolában, mivel ventillátor nincsen, ezért jobb híján a füzettel legyezik magukat. Akadt olyan szülő, aki szerint hiába rendelték el a hajnali szellőztetést, a termeken ez nem segített. Egy budapesti iskolában délben 31,5 fokot mutatott a hőmérő.

Egy zalaegerszegi általános iskolába a szülők nem vihettek be ventillátort, mert a hálózat nem bírná el, ha minden teremben be lennének kapcsolva.

Több iskolában a hőségre való tekintettel arra kérték a szülőket, hogy hozzanak a gyerekek magukkal kulacsot, hogy pótolják a folyadékot, máshol rövidített órákat rendeltek el. Az egyik megyeszékhelyen lévő általános iskolában pedig arra kérték az alsósok szüleit, hogy aki meg tudja oldani, vigye haza ebéd után a gyereket.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy egy másik vidéki iskolában az első héten osztálykirándulásra mentek a 3. osztályos gyerekek. Direkt így tervezték, hiszen előrelátható volt, hogy a kánikula nem fog egyik napról a másikra véget érni az iskolakezdés miatt. Ezen kívül volt olyan intézmény, ahol a hőség miatt strandolással telik az első hét.

Maruzsa Zoltán korábban azt nyilatkozta, hogy arra nincs lehetőség, hogy a diákokat hazaküldjék, mivel tankötelezettség van. Hőségszünet helyett az intézmények energetikai korszerűsítését várhatják a szülők és a diákok is a kormánytól. Maruzsa szerint az új iskolaberuházások mindegyike hűtésre alkalmas technológiával épülnek majd. A 70-es, 80-as években épült épületek a szigetelésük miatt is alkalmatlanok a kialakult hőséghelyzetre. Viszont minden ilyen épület egyedi elbírálásban részesül majd.

 

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.