Hiába szellőztetnek, van olyan iskola, ahol 31 fok van a tanteremben délben

Az egyik budapesti iskolában a teremben 31,5 fokot mértek a tanteremben.

Volt olyan diák, aki az RTL Híradójának azt mondta, hogy szinte megsülnek a melegtől az iskolában, mivel ventillátor nincsen, ezért jobb híján a füzettel legyezik magukat. Akadt olyan szülő, aki szerint hiába rendelték el a hajnali szellőztetést, a termeken ez nem segített. Egy budapesti iskolában délben 31,5 fokot mutatott a hőmérő.

Egy zalaegerszegi általános iskolába a szülők nem vihettek be ventillátort, mert a hálózat nem bírná el, ha minden teremben be lennének kapcsolva.

Több iskolában a hőségre való tekintettel arra kérték a szülőket, hogy hozzanak a gyerekek magukkal kulacsot, hogy pótolják a folyadékot, máshol rövidített órákat rendeltek el. Az egyik megyeszékhelyen lévő általános iskolában pedig arra kérték az alsósok szüleit, hogy aki meg tudja oldani, vigye haza ebéd után a gyereket.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy egy másik vidéki iskolában az első héten osztálykirándulásra mentek a 3. osztályos gyerekek. Direkt így tervezték, hiszen előrelátható volt, hogy a kánikula nem fog egyik napról a másikra véget érni az iskolakezdés miatt. Ezen kívül volt olyan intézmény, ahol a hőség miatt strandolással telik az első hét.

Maruzsa Zoltán korábban azt nyilatkozta, hogy arra nincs lehetőség, hogy a diákokat hazaküldjék, mivel tankötelezettség van. Hőségszünet helyett az intézmények energetikai korszerűsítését várhatják a szülők és a diákok is a kormánytól. Maruzsa szerint az új iskolaberuházások mindegyike hűtésre alkalmas technológiával épülnek majd. A 70-es, 80-as években épült épületek a szigetelésük miatt is alkalmatlanok a kialakult hőséghelyzetre. Viszont minden ilyen épület egyedi elbírálásban részesül majd.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.