Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jogszabály komoly alkotmányos aggályokat vet fel.
Hosszú levelet írt a PDSZ a Belügyminisztériumnak, amelyben részletesen kifejtették, jogilag több ponton is kifogásolható az a kormányrendelet, amelynek értelmében a diákok mobiljait minden reggel be kell gyűjteni az iskolában és csak a tanítás végén lehet visszaadni.
A PDSZ szerint a jogszabály nemcsak a diákok magántulajdonhoz való jogát sérti, hanem a pedagógusokra hárítja a begyűjtött telefonokért való felelősséget, amely jelentős anyagi és jogi kockázatot jelent számukra.
Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza
- írták, majd kitértek arra is, hogy a rendelet sértheti az iskolák és a pedagógusok szakmai autonómiáját, hiszen korábban a telefonok használatát az iskolák saját maguk a házirendjükben szabályozták.
A PDSZ hangsúlyozta, hogy a telefonok ilyen jellegű korlátozása ellehetetleníti a digitális kultúra tanítását, ahol a digitális eszközök tudatos használatára tanítanának, ezáltal a NAT céljai megkérdőjeleződnek.
Az Eduline-on korábban írtunk arról, hogy több iskolában is az utolsó napokban kapkodtak, hogyan oldják meg a telefonok központi begyűjtését és zárható helyen történő tárolását. Volt olyan intézmény, ahol a könyvtárban osztályonként dobozokban fogják betenni a mobilokat, de akadt olyan általános iskola is, ahol az utolsó napokban építettek zárható szekrényeket. Egy fővárosi intézményben a tanáriban levő zárható szekrénybe kell felvinni dobozba az első órán összegyűjtött telefonokat, mert ott van az épületben zárható szekrény.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.