Újabb iskolát töröltek a nyilvántartásból: 150 gyerek tanévkezdése vált bizonytalanná

Köztartozása hivatkozva Szegeden is törölték a nyilvántartásból Iványi Gábor intézményét.

Kevesebb, mint egy napja maradt a szülőknek, hogy új iskolát keressenek a gyerekeiknek, miután a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium is törölve lett a nyilvántartásból – olvasható a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) közleményében.

Az Iványi Gábor által vezetett egyház fenntartásában működő szegedi iskolában már mindent előkészítettek az évkezdésre és a tanévnyitó ünnepségre, hétfőn pedig átadták volna az intézmény pályázati pénzből felújított tornatermét is.

Ennek ellenére az intézmény péntek reggel kapta meg a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal határozatát a működési engedélyének visszavonásáról. Az augusztus 29-re keltezett indoklásban július 24-i pénzügyi adatokra és köztartozásokra hivatkoznak.

A főispán szerint:

„a gyerekek, tanulók számára a határozat végrehajtásának késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna.”

A közösség azonban kiemelte, hogy ezzel 150 gyerektől veszik el a biztonságos, szakmailag elismert pedagógiai közeget, a fejlődés, integrálás lehetőségét, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi számukra a tanév elkezdését.

A szülőknek pedig nem egészen egy napja marad arra, hogy új iskolát találjanak a többségében halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeik számára. Ha pedig nem íratják be őket időben egy új iskolába, akkor azzal szabálysértést követnek el.

A héten korábban a fővárosi kormányhivatal már törölte a nyilvántartásából Iványiék budapesti iskoláit és óvodáit is. Akkor azt ígérték, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatala gondoskodik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség köznevelési intézményeibe járó gyerekek elhelyezéséről.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.