Közel 230 ezer külhoni magyar kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást a magyar államtól

Azt, hogy miért nem terjesztik ki a rendszert a Magyarországon élő családokra is, a kormány azzal magyarázza, hogy a külhoni magyarok ezen kívül semmilyen támogatást nem kapnak. Ez azonban nem így van.

  • Székács Linda

237 296 beérkezett kérelem közül már 227 159-et elfogadtak, jövő héten indul a 100 ezer forint összegű iskolakezdési támogatások utalása az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi magyar családoknak - derül ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hvg.hu-nak küldött válaszából.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a Szülőföldön magyarul program keretein belül a magyar állam minden tanévkezdés előtt támogatja a külhoni magyra családokat. A támogatás összege néhány év alatt ráadásul ötszörösére nőtt; míg 2022-ben még csak 22 400 forintot kaptak ezek a családok, 2023-ban és idén is már 100 ezer forintot. Szemben azzal, hogy Magyarországon semmilyen állami iskolakezdési támogatás nem jár a diákoknak, és a családi pótlék összege is 2008 óta változatlan; mindössze 12 200 forint.

A kormány hozzájárulása a Magyarországon élő családok iskolakezdéséhez mindössze annyi, hogy korábban; már augusztus elején kézbesítik vagy utalják a szeptemberi családtámogatásokat is.

Azt, hogy a támogatásokat miért nem terjesztik ki a Magyarországon gyereket vállaló családokra is Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta; hogy az itthon élő családok számos támogatásban részesülnek, de a külhoniak semmilyenben. Ez viszont nem igaz; Szlovákiában 110 eurós (43 ezer forint) iskolakezdési támogatást kapnak a családok a 60 eurós (23 ezer forint) családi pótlék mellett, és Romániában is magasabb összegű támogatás jár a családoknak, mint Magyarországon.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna