Azt, hogy miért nem terjesztik ki a rendszert a Magyarországon élő családokra is, a kormány azzal magyarázza, hogy a külhoni magyarok ezen kívül semmilyen támogatást nem kapnak. Ez azonban nem így van.
237 296 beérkezett kérelem közül már 227 159-et elfogadtak, jövő héten indul a 100 ezer forint összegű iskolakezdési támogatások utalása az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi magyar családoknak - derül ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hvg.hu-nak küldött válaszából.
Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a Szülőföldön magyarul program keretein belül a magyar állam minden tanévkezdés előtt támogatja a külhoni magyra családokat. A támogatás összege néhány év alatt ráadásul ötszörösére nőtt; míg 2022-ben még csak 22 400 forintot kaptak ezek a családok, 2023-ban és idén is már 100 ezer forintot. Szemben azzal, hogy Magyarországon semmilyen állami iskolakezdési támogatás nem jár a diákoknak, és a családi pótlék összege is 2008 óta változatlan; mindössze 12 200 forint.
A kormány hozzájárulása a Magyarországon élő családok iskolakezdéséhez mindössze annyi, hogy korábban; már augusztus elején kézbesítik vagy utalják a szeptemberi családtámogatásokat is.
Azt, hogy a támogatásokat miért nem terjesztik ki a Magyarországon gyereket vállaló családokra is Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta; hogy az itthon élő családok számos támogatásban részesülnek, de a külhoniak semmilyenben. Ez viszont nem igaz; Szlovákiában 110 eurós (43 ezer forint) iskolakezdési támogatást kapnak a családok a 60 eurós (23 ezer forint) családi pótlék mellett, és Romániában is magasabb összegű támogatás jár a családoknak, mint Magyarországon.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
