Közel 230 ezer külhoni magyar kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást a magyar államtól

Azt, hogy miért nem terjesztik ki a rendszert a Magyarországon élő családokra is, a kormány azzal magyarázza, hogy a külhoni magyarok ezen kívül semmilyen támogatást nem kapnak. Ez azonban nem így van.

  • Székács Linda

237 296 beérkezett kérelem közül már 227 159-et elfogadtak, jövő héten indul a 100 ezer forint összegű iskolakezdési támogatások utalása az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi magyar családoknak - derül ki a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hvg.hu-nak küldött válaszából.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, a Szülőföldön magyarul program keretein belül a magyar állam minden tanévkezdés előtt támogatja a külhoni magyra családokat. A támogatás összege néhány év alatt ráadásul ötszörösére nőtt; míg 2022-ben még csak 22 400 forintot kaptak ezek a családok, 2023-ban és idén is már 100 ezer forintot. Szemben azzal, hogy Magyarországon semmilyen állami iskolakezdési támogatás nem jár a diákoknak, és a családi pótlék összege is 2008 óta változatlan; mindössze 12 200 forint.

A kormány hozzájárulása a Magyarországon élő családok iskolakezdéséhez mindössze annyi, hogy korábban; már augusztus elején kézbesítik vagy utalják a szeptemberi családtámogatásokat is.

Azt, hogy a támogatásokat miért nem terjesztik ki a Magyarországon gyereket vállaló családokra is Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta; hogy az itthon élő családok számos támogatásban részesülnek, de a külhoniak semmilyenben. Ez viszont nem igaz; Szlovákiában 110 eurós (43 ezer forint) iskolakezdési támogatást kapnak a családok a 60 eurós (23 ezer forint) családi pótlék mellett, és Romániában is magasabb összegű támogatás jár a családoknak, mint Magyarországon.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.