Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mészáros Csaba szerint a médiafelhajtás nélkül nem menesztették volna a posztjából.
A Madách Imre Gimnázium szerdán felmentett igazgatója az iskola Facebook-oldalán egy bejegyzésben búcsúzott eddigi posztjától.
Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, a Belügyminisztérium szerda délelőtt közleményben jelentette be, hogy felmentették a Mészáros Csabát, a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját. A döntést azzal indokolták, hogy nem tartotta be a nemrég bevezetett, az iskolai mobiltelefon-használatra vonatkozó kormányrendeletet.
A volt igazgató üzenetében kiemelte, hogy nem rúgták ki, hanem felmentették a pozíciója alól, emiatt a gimnáziumot sem hagyja el, hanem tanárként fog ott tovább dolgozni.
Továbbá azt is leírta, hogy a médiát tartja felelősnek a helyzet kialakulásáért. A telefonok iskolai használatáról szóló közleményüket már augusztus 19-én közzétették, amivel kapcsolatban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nem emelt kifogást addig, amíg a média fel nem kapta az ügyet.
„Akkor (és később sem) neki nem volt ellenvetése, mert „milyen mesteri a rendelet, hogy ezt is engedi.” Ha nincs a médiafelhajtás nem mentettek volna fel”
- írja a volt igazgató, és hozzátette: „mert nem a tények számítanak, hanem a botrány és a precedens.”
Mészáros Csaba felmentését követően több demonstrációt is szerveztek, amelyekhez tanárok diákok és szülők is csatlakoztak. Ezzel kapcsolatban Mészáros megjegyezte:
„Aki demonstrál nem értem teszi. Magáért, az iskolájáért és a gyermekei jövőjéért. Nem én kerültem méltatatlan helyzetbe. Én azt tettem, amit tennem kellett. Ha a tantestület ugyanilyen erős és egységes marad, akkor egymás után lőhetik ki a saját igazgatóinkat vagy hozhatnak ide bárkit, a Madách Imre Gimnázium megmarad. Köszönöm a szeretetcunamit! Ha ez a helyzet nincs, nem tapasztalhattam volna meg”
- zárta le bejegyzését.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.