Több iskolában még mindig nem tudják, hogyan tárolják majd a diákok telefonjait

Hogyan kell tárolni a diákok mobiljait? Ki lesz a felelős, ha valamelyik megsérül vagy eltűnik? Alig egy héttel a tanévkezdés előtt több iskolában még mindig sok a bizonytalanság.

A Népszava több iskolaigazgatót is megkérdezett a témában. Az egyikük úgy érzi, mindent rájuk hagynak, mert eddig semmilyen tájékoztatást nem kaptak, de nem hiszi, hogy az utolsó pillanatban minden iskola kap egy zárható szekrényt, mint Romániában.

Egy másikuk úgy fogalmazott, hogy több kérdést is feltett a tankerületi központnak, például hogyan kell tárolni a telefonokat, ki a felelős, ha valamelyik eltűnik, megsérül, illetve mindezt hogyan kell adminisztrálni, de érdemi választ nem kapott. A lap tud viszont olyan iskoláról is, ahol már vannak tervek: az aulában zárható szekrényeket állítanak fel a nagyobbak telefonjainak, alsóban pedig osztályok saját termében.

A telefont, a tabletet, az e-book olvasókat és az okosórákat az első órán a pedagógusok szedik össze, és a diákok csak az utolsó órájuk után kaphatják vissza. Ehhez azonban módosítani kell az intézményben a házirendet, amit középiskolában a diákönkormányzatban is véleményeznie kell, amire a tanév kezdése előtt nem lesz lehetőség.

A bonyodalmat az okozza, hogy a kormány néhány hete korlátozta az iskolákban a telefonok, valamint a kép-vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket. Ezeket nem lehet használni az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap, a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, a az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt. Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad. Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt.

Klebelsberg Központ és az Oktatási Hivatal vezetői augusztus 27-én,  kedden, csak néhány nappal a tanévkezdés előtt, tartanak tájékoztatást a tankerületek, pedagógiai és oktatási központok vezetőinek, ahol többek között a tiltott, illetve használatukban korlátozott tárgyakra, például a telefonokra vonatkozó szabályozásról is szó lesz.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.