Mekkora iskolakezdési támogatást kapnak az államtól a családok a környező országokban?

Hiába kerül gyerekenként minimum 40 ezerbe a tanévkezdés, de Magyarországon a családoknak magabírónak kell lenniük, így az állam csak annyit segít, hogy néhány nappal korábban utalják a szeptemberi családi pótlékot, amelynek összege 2008 óta változatlan. Megnéztük a környező országokban mekkora iskolakezdési támogatást kapnak a szülők.

Szeptember 2-án kezdődik a 2024/2025-ös tanév, így a korábbi évekhez hasonlóan augusztus 23-án utalják a szeptemberi családi pótlékot. Igaz, az összeg nem túl sok, hiszen koronavírus, háború, rezsiválság, infláció ide vagy oda, 2008 óta ugyanannyit kapnak a gyerekek után a családok. Vagyis
  • 1 gyerekre: 12200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13 700 Ft)
  • 2 gyerekre: 13300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerekre: 16000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20300 Ft

Ha hozzászámoljuk a gyerekek után járó adókedvezményt, ami nettóban egy- illetve két gyerek esetében plusz 10 ezer forintot jelent, akkor sem éri el a szlovák vagy a román szintet. És akkor még nem beszéltünk arról a plusz százezer forintról, amit a magyar államtól a határon túli gyerekek kapnak.

Itthon a családok az önkormányzatoktól vagy a civil szervezetektől kapnak segítséget a tanévkezdéshez, általában 10- 20 ezer forintos összegben, ehhez képest a környező országokban ezen felül egyszeri plusz összeg vagy pedig tanszertámogatás jár az iskolások szüleinek.

Ausztria

Ausztriában a családi pótlék mellett a 6-15 éves gyerekek szülei iskolakezdési támogatást is kapnak, amelynek összegét 2024-ben gyerekenként 100 euróról 116,1 euróra (kb. 46 ezer forint) emelték, amit a szokásos havi családi pótlékkal együtt utalnak a bankszámlára – írja az ausztriaimagyarok.info.

Az osztrák családi pótlékkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az összege a gyerek életkorával nő, és a Kinderabsetzbetraggal, vagyis a gyerekenkénti adókedvezménnyel együtt az összege a következő:

  • 3 éves korig 200,1 euró (kb. 80 ezer forint)
  • 3 éves kortól 209,3 euró (kb 84 ezer forint)
  • 10 éves kortól 232 euró (kb. 92 ezer forint)
  • 19 éves kortól (kb. 104 ezer forint)

Természetesen a többgyerekes családok Ausztriában is magasabb összegű családi pótlékot kapnak. Egy 2 gyerekes család esetében például gyerekenként havonta ezen felül 8,20 euró jár, ha pedig 3 gyereket nevel a család, akkor pluszban 20,20 euró/gyerek összeget utalnak nekik.

Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriában a családi pótlékot a gyerek 19 éves koráig igényelhetik a szülők. Azonban, ha a fiatal továbbtanul akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban egyetemen, 24 éves koráig kaphatja az ellátást.

Szlovákia

Ausztriához képest Szlovákiában kevesebb támogatást kapnak a családok az iskolakezdés előtt, de például ha a gyerek most kezdi az elsőt, akkor az alap családi pótlékon felül 110 eurónyi (kb. 44 ezer forint) egyszeri családipótlék-kiegészítést kap szeptemberben, amit tanszerekre kell költeni.

Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában a családi pótlék minden gyerek után 60 euró (kb. 24 ezer forint), ami a hazai összeg közel duplája, és akkor nem beszéltünk az adóbónuszról.

Ráadásul Magyarországgal ellentétben, a 25 év alatti egyetemisták, főiskolások is jogosultak a családi pótlékra.

A magyar-iskola.sk szerint nagy segítség a családoknak, hogy Szlovákiában ingyen ebédet kapnak a nagycsoportos ovisok, az alapiskolások (1-9. évfolyam), a kisgimisek, és azok a tanulók is, akik 8. osztályból felvételiztek, és a 9. helyett első évfolyamban középiskolában tanulnak.

Románia

Szlovákiához hasonlóan Romániában is tanszertámogatást kapnak a családok, azonban az 500 lejes kártya csak egy bizonyos jövedelemszint alatt jár, és ráaádásul úgy kell külön igényelni. Viszont a gyereknevelési pótlék, vagy más néven gyerekpénz, ami a Maszol.ro portál beszámolója alapján idén 36 lejjel nőtt, így havonta a gyerek 18 éves koráig 292 lejt (kb. 23 ezer forint) kapnak a családok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.