Szülői kezdeményezésre hoznak létre alternatív iskolát Zalában

A gyerekek olyan módszerrel tanulnak majd az iskolában, ami a kíváncsiságot erősíti.

  • Székács Linda

Három helyi szülő tíz hónap alatt megvalósította az ötletét, szeptember 1-jén a Budapest School oktatási alapján működő alternatív iskola nyílik Zalaszentgróton - írja az Index.

Az ötletet Perecz Péter, Kissné Facskó Viktória és Bartus Babett valósították meg, akik egy, a hagyományos iskolamodelltől eltérő, alternatív oktatási intézményt szerettek volna nyújtani a helyieknek, mivel a település 30 kilométeres körzetében csak állami és egyházi intézmények közül válogathatnak a lakosok; alternatív iskolák nincsenek.

Az elszánt szülők oktatási modellek után kezdtek kutatni, amelyek közül a Budapest School pedagógiai módszertanát, az úgynevezett projektalapú oktatást találták a legmegfelelőbbnek. Ennek részleteit Padós Balázs, a Budapest School igazgatótanácsának tagja és Kökényesi Ágnes, a terényi mikroiskola menedzsere ismertette velük.

"A BPS Zala oktatási modellje a kreativitásra és az érzelmi biztonságra épül. A gyerekek olyan módszerrel tanulnak, ami nem a szorongást, hanem a kíváncsiságot erősíti" - mondja Perecz Péter.

A szülők fórumokon mérték fel, lenne-e igény a helyiek körében az intézményre, meglepésükre pedig ezekre nem csupán a zalaszentgrótiak, de más települések lakói, még nem iskolás korú gyerekek szülei is ellátogattak.

A tíz hónap alatt megvalósított alternatív iskolában szeptemberben hét diákkal indul a tanév, lesznek köztük elsősök, másodikosok és harmadikosok is, akik egy közösen megalkotott tanmenet alapján tanulják majd a tantárgyakat vegyes csoportokban, erre a modellre felkészült oktatókkal.

A maximum 24 fő kapacitású mikroiskolába jövőre újabb 7 gyerek érkezhet, a szülők tervei között szerepel ugyanakkor az intézmény 80 fős oktatási központtá bővítése.

Frissítés 08.18.

Cikkünk megjelenése után a Budapest School megkereste szerkesztőségünket, levelükben kifejtették, hogy a BPS Zala csak 2025 szeptemberétől lesz hivatalos iskolai telephely, addig a gyerekek számára a kezdeményezés nem más, mint alternatív közösségszervező program.

Nyitóképünk illusztráció.

 

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.