1926-ban nyílt meg Magyarország első Waldorf-iskolája, amely hét évig működött a Kis-Svábhegyen. Az Országos Waldorf Alumni most a Facebookon osztott meg fotót az iskola egyik diákjának bizonyítványáról.
„Amikor azt kérdezték tőlem, mikor hazamentem szabadságra: - Megcsináltad már a leckédet? vagy: - Kész van-e a házi feladat? Akkor csak úgy lestem, hogy mi az. Egyszerűen nem volt. Csak mindent hallás után, meg ott az órán megtanultunk, leírtunk, írtunk, olvastunk, tanultunk angolul. Egész jól tudtunk angolul. Sőt, azt hiszem, előadást is tartottunk angolul” – így emlékezett vissza Papp-Váry Zsuzsanna (1917-2010), Magyarország első Waldorf-iskolájának diákja.
Posted by Országos Waldorf Alumni on Monday, August 15, 2022
Az Országos Waldorf Alumni Facebook-oldalán közzétették az 1929-es bizonyítványt is.
Posted by Országos Waldorf Alumni on Monday, August 15, 2022
„Mindig haragudtam, amikor értem jött valamelyik nagynéni, hogy jajj, szegény gyereket vigyük már ki, hogy ne maradjon benn az intézetben... Én sokkal jobban éreztem magam az intézetben, a Waldorfschule-ban, mint mikor kivittek mindenféle nagynénik” – idézik Papp-Váry Zsuzsannát.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
