A Klebelsberg Központ szerint egyelőre nincs napirenden a katonák átvezénylése az iskolákba

A Szülői Hang úgy gondolja, nem egyértelmű a Klebelsberg Központont válasza: szerintük csak az lenne egyértelmű, ha visszavonnák a katonák iskolai alkalmazásáról szóló törvényi paragrafusokat.

Se a Klebelsberg Központont (KK), se a Belügyminisztérium (BM) nem adott kielégítő választ a katonák kivezénylésével kapcsolatban feltett kérdésekre – írja a Népszava.

Ahogyan arról már beszámoltunk, a parlament nemrég elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altisztetek a tankerületeknek kell alkalmazniuk. Ha nincsen olyan betöltetlen álláshely, ami megfelel az átvezényelt honvéd végzettségének, akkor az átképzésről a tankerületnek kell gondoskodnia.

A lap először a KK-nál érdeklődött arról, tudnak-e olyan tankerületi iskoláról, ahova már jelentkeztek nyugalmazott katonatisztek. A központ szerint azonban a szóban forgó kivezénylés jelenleg nincsen napirenden. Bár a Népszava a katonák átképzésének részletei felől is érkezett, erről további tájékoztatást már nem kaptak.

Ezt követően megkeresték a BM-et is, ahol azt szerették volna megtudni, igaz-e, hogy nincs napirenden a katonák iskolai alkalmazása. Válaszukban megerősítették a KK által kapott korábbi tájékoztatást, miszerint:

a KK válasza “a Belügyminisztérium álláspontja szerint egyértelmű”.

Ennek kapcsán Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azt nyilatkozta, hogy szerinte nem egyértelmű, hogy a KK és a BM mire gondolt.

„Akár jelentheti azt is, hogy érzékelték a tiltakozást és kicsit jegelik a dolgot. Ami nem feltétlen egyenlő azzal, hogy elállnak a tervtől, legfeljebb késleltetik egy kicsit”

- mondta a szervezet képviselője, majd hozzátette korábban ők is kérdésekkel fordultak a BM-hez, akkor azonban még nem írtak arról, hogy a katonák átvezénylése ne lenne napirenden.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.