A Klebelsberg Központ szerint egyelőre nincs napirenden a katonák átvezénylése az iskolákba

A Szülői Hang úgy gondolja, nem egyértelmű a Klebelsberg Központont válasza: szerintük csak az lenne egyértelmű, ha visszavonnák a katonák iskolai alkalmazásáról szóló törvényi paragrafusokat.

Se a Klebelsberg Központont (KK), se a Belügyminisztérium (BM) nem adott kielégítő választ a katonák kivezénylésével kapcsolatban feltett kérdésekre – írja a Népszava.

Ahogyan arról már beszámoltunk, a parlament nemrég elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altisztetek a tankerületeknek kell alkalmazniuk. Ha nincsen olyan betöltetlen álláshely, ami megfelel az átvezényelt honvéd végzettségének, akkor az átképzésről a tankerületnek kell gondoskodnia.

A lap először a KK-nál érdeklődött arról, tudnak-e olyan tankerületi iskoláról, ahova már jelentkeztek nyugalmazott katonatisztek. A központ szerint azonban a szóban forgó kivezénylés jelenleg nincsen napirenden. Bár a Népszava a katonák átképzésének részletei felől is érkezett, erről további tájékoztatást már nem kaptak.

Ezt követően megkeresték a BM-et is, ahol azt szerették volna megtudni, igaz-e, hogy nincs napirenden a katonák iskolai alkalmazása. Válaszukban megerősítették a KK által kapott korábbi tájékoztatást, miszerint:

a KK válasza “a Belügyminisztérium álláspontja szerint egyértelmű”.

Ennek kapcsán Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azt nyilatkozta, hogy szerinte nem egyértelmű, hogy a KK és a BM mire gondolt.

„Akár jelentheti azt is, hogy érzékelték a tiltakozást és kicsit jegelik a dolgot. Ami nem feltétlen egyenlő azzal, hogy elállnak a tervtől, legfeljebb késleltetik egy kicsit”

- mondta a szervezet képviselője, majd hozzátette korábban ők is kérdésekkel fordultak a BM-hez, akkor azonban még nem írtak arról, hogy a katonák átvezénylése ne lenne napirenden.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.