"Büntetőszobákban" különítenék el a tanórákat zavaró diákokat Romániában

A diákszervezetek képviselői tiltakoznak az intézkedés ellen.

  • Székács Linda

Szeptembertől dönthetnek úgy a romániai tanárok, hogy a tanórákat zavaró diákok az adott óra tevékenységét az osztálytársaiktól elkülönítve, úgynevezett "büntetőszobában" folytatják - írja a Maszol a román oktatási minisztériumra hivatkozva.

A minisztérium tájékoztatása szerint ebben az esetben kötelező lesz az elkülönített tanulót egy másik tanárnak vagy kisegítő alkalmazottnak felügyelnie, és a szülőt is értesíteni kell. Egy adott pedagógus ugyanakkor csak a saját tanórájára vonatkozóan dönthet a diák elkülönítéséről, akit nem írhat be hiányzónak,

"Minden iskola a saját szabályzatába foglalja bele, hogy a meglévő erőforrások függvényében pontosan hogyan alkalmazza ezt a rendelkezést" - írják.

A Maszol szerint júniusban az intézkedés ellen tiltakozva az oktatási minisztérium elé vonultak a romániai diákszervezetek képviselői, akik szerint a zavaró diákok elkülönítése sérti a tanuláshoz való jogukat és nem oldja meg a valós problémát.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.