Új rendelettervezet jelent meg az ingyenes jogosítványszerzésről

Az új rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Tornyos Kata

Egy társadalmi egyeztetésre adott tervezet több fontos elemet is tisztáz a középiskolások jogosítványszerzésével kapcsolatban – írta meg a Portfolio.

Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár arról számolt be, hogy 2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, és a szükséges elméleti és gyakorlati órák, valamint a vizsgák is mind ingyenesek lesznek az érintett diákok számára. Néhány órával később pontosított, és egy újabb bejegyzésben kiemelte, hogy a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam, viszont a gyakorlati oktatás megszervezését idén csak pilot jelleggel indítja el az állam, így azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól válik teljesen ingyenessé. Innen elolvashatjátok, hogy hány éves kortól szerezhettek jogosítványt.

Május közepén aztán megjelent a jogosítványszerzésről szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Ebből többek között kiderütl, hogy már a középiskolákban és a szakképző intézményekben is elvégezhetik a KRESZ tanfolyamot a diákok a közlekedési hatóság engedélye nélkül is. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a közlekedési alapismereteket és az elsősegélynyújtásra vonatkozó vizsgákat a középiskolákban is lebonyolíthatják, majd az iskola ad egy tanúsítványt a sikeres vizsgáról és elküldik a diákok adatait a vizsgaközpontba, hogy folytathassák a képzést a gyakorlati órákkal.

A Portfolio cikkéből kiderül, hogy az új szabályozás értelmében a középiskolás tanfolyamok elméleti vizsgáin nincs lehetőség szóbeli vizsgára. A gimnáziumok a tanulmányi rendszeren keresztül szervezik meg az online vizsgákat, és biztosítják a szükséges technikai feltételeket. A vizsgák időpontját és helyszínét az iskola határozza meg, és a vizsgafelügyeletet is az intézmény biztosítja.

Az új szabályok szerint támogatást vehetnek igénybe azok a középiskolás járművezetők, akik egészségi állapotuk, nemzetiségi nyelvi igényeik vagy hallássérülésük miatt nem tudnak részt venni az online képzéseken és vizsgákon. A támogatás mértéke legfeljebb 50 000 forint lehet, amely magában foglalja a tanfolyam és a vizsgák díját is.

A rendszer biztosítja a tanulók orvosi alkalmassági adatainak nyilvántartását, valamint az elsősegélynyújtási ismeretek demonstrációs alkalmain való részvétel nyomon követését is. A tanfolyamok és vizsgák során az iskola fenntartója ellenőrizheti a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek és előírások betartását. Az ellenőrzés akadályozása tilos, és az előírások megszegése esetén az iskola igazgatója jogosult a szükséges intézkedések megtételére.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.