Az új rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Egy társadalmi egyeztetésre adott tervezet több fontos elemet is tisztáz a középiskolások jogosítványszerzésével kapcsolatban – írta meg a Portfolio.
Március végén Tuzson Bence kormányzati államtitkár arról számolt be, hogy 2024. szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, és a szükséges elméleti és gyakorlati órák, valamint a vizsgák is mind ingyenesek lesznek az érintett diákok számára. Néhány órával később pontosított, és egy újabb bejegyzésben kiemelte, hogy a középiskolai oktatás részévé válik a KRESZ és az egészségügyi tanfolyam, viszont a gyakorlati oktatás megszervezését idén csak pilot jelleggel indítja el az állam, így azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikortól válik teljesen ingyenessé. Innen elolvashatjátok, hogy hány éves kortól szerezhettek jogosítványt.
Május közepén aztán megjelent a jogosítványszerzésről szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Ebből többek között kiderütl, hogy már a középiskolákban és a szakképző intézményekben is elvégezhetik a KRESZ tanfolyamot a diákok a közlekedési hatóság engedélye nélkül is. Ez a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a közlekedési alapismereteket és az elsősegélynyújtásra vonatkozó vizsgákat a középiskolákban is lebonyolíthatják, majd az iskola ad egy tanúsítványt a sikeres vizsgáról és elküldik a diákok adatait a vizsgaközpontba, hogy folytathassák a képzést a gyakorlati órákkal.
A Portfolio cikkéből kiderül, hogy az új szabályozás értelmében a középiskolás tanfolyamok elméleti vizsgáin nincs lehetőség szóbeli vizsgára. A gimnáziumok a tanulmányi rendszeren keresztül szervezik meg az online vizsgákat, és biztosítják a szükséges technikai feltételeket. A vizsgák időpontját és helyszínét az iskola határozza meg, és a vizsgafelügyeletet is az intézmény biztosítja.
Az új szabályok szerint támogatást vehetnek igénybe azok a középiskolás járművezetők, akik egészségi állapotuk, nemzetiségi nyelvi igényeik vagy hallássérülésük miatt nem tudnak részt venni az online képzéseken és vizsgákon. A támogatás mértéke legfeljebb 50 000 forint lehet, amely magában foglalja a tanfolyam és a vizsgák díját is.
A rendszer biztosítja a tanulók orvosi alkalmassági adatainak nyilvántartását, valamint az elsősegélynyújtási ismeretek demonstrációs alkalmain való részvétel nyomon követését is. A tanfolyamok és vizsgák során az iskola fenntartója ellenőrizheti a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek és előírások betartását. Az ellenőrzés akadályozása tilos, és az előírások megszegése esetén az iskola igazgatója jogosult a szükséges intézkedések megtételére.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
