Az összes magyar diák érmet szerzett a Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián

A versenyzőknek egy gyakorlati és egy elméleti feladatsort is meg kellett oldaniuk, amire 5-5 órát kaptak.

  • Székács Linda

Mind a négy magyar versenyző érmet szerzett az idén Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - írja a Telex.

A megmérettetésen idén 84 ország 327 versenyzője vett részt. A diákok kizárólag egyéniben indultak, így a versenynek nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege.

Magyarországról összesen négy középiskolás jutott el a diákolimpiára, amin mindannyian eredményesen is szerepeltek.

Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai mindketten ezüstérmet, Erdélyi Kata, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, és Perényi Attila, a Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója pedig bronzérmet nyertek a versenyen.

A lap szerint a verseny két részből áll, egy laboratóriumi gyakorlati és egy elméleti fordulóból.

A gyakorlati forduló július 24-én volt a King Saud egyetem laboratóriumaiban, ahol összesen öt órán keresztül dolgozhattak a kapott feladatokon a diákok. Ezeket az anyanyelvükre lefordítva kapták meg,és mind a 327 versenyző ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi laborhelyen dolgozhatta ki őket.

Két kísérletsort kellett elvégezni: az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével

- írják.

Az elméleti fordulót július 26-án, tehát két nappal a gyakorlati forduló után tartották, amire szintén öt órát kaptak a versenyzők, akiknek kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről. A lap szerint ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei diákolimpia fő támogatója, egy szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.

A versenyzők egyébként a Szaúd-Arábiában töltött idejük alatt a főváros nevezetességeit is megnézhették, részt vettek lovas-, solymász- és kézműves bemutatókon is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.